Látványos nyomot hagyott a Forbes magazin milliárdoslistáján az orosz-ukrán konfliktus: az idén február elején lezárt rangsorban csak öt olyan ukrán van, akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, szemben a tavalyi kilenccel, és a bennmaradók összvagyona is mintegy 40 százalékkal apadt.
A kiesettek között van az ukrán államfő, Petro Porosenko is – tavaly még éppen egymilliárd dollárral tudott bekerülni a Roshen édesipari cég tulajdonosaként –, de a küszöb alatt maradt Kosztyantin Zsevaga is, akinek a Krím-félszigeten levő hajógyárát államosították az orosz annexió után.
A leggazdagabb ukránt, Rinat Ahmetovot is érték veszteségek a Krímben, de sokkal nagyobb károkat szenvedett a kelet-ukrajnai harcok terepén.
Erőművei, szén- és acélipari érdekeltségei nagyrészt a szeparatisták kezén levő országrészben vannak, elvágva a szállítási vonalaktól, a 2012-es foci EB-re 400 millió dollárért építtetett stadionja, a Donbasz Aréna használhatatlan, hajózási vállalatának forgalma a felére esett. Ahmetov így a lista 201. helyére futott be 6,6 milliárd dollláros vagyonnal – tavaly még a 88-ikra volt jó, 12 milliárd fölötti összeggel. A második leggazdagabb ukrán, Viktor Pincsuk vagyonának több mint a felét elbukta, miután csőgyártó cége, az Interpipe elvesztette oroszországi piacát; szerény másfél milliárd dolláros maradékával most a lista 1250. helyén van a tavalyi 506. helyett.
Öt dollármilliárdos tud felmutatni Lengyelország is, élükön, mint évek óta mindig, Jan Kulczykkal, aki ezúttal a 418. helyre került a tavalyi 430. után, 4,2 milliárdos vagyonnal. A 65 éves Kulczyk főleg vegyiparban és az energiaiparban érdekelt – komoly afrikai jelenléttel –, de benne van a söriparban és a lengyelországi sztrádaépítésekben is. Nagy vesztesként, de szerepel a listán az 1,3 milliárd dollár fölött rendelkező Leszek Czarnecki, akinek pénzügyi portfólióját igencsak megviselte a svájci frank elengedése.
Az Ukrajnához, illetve Lengyelországhoz képest nagyjából negyedakkora lakosságú Csehországból közül ugyancsak öt dollármilliárdos került ki, beleértve a régió évek óta leggazdagabb emberét, Petr Kellnert is. Az 50 éves üzletember – számos honfitársához hasonlóan – a rendszerváltás utáni kuponos privatizációval alapozta meg vagyonát, társtulajdonos volt a Generali biztosító regionális holdingjában, jelenleg főleg a bankszektorban és a távközlésben érdekelt. Tavaly mindkettőn elég nagyot bukott, miután 3,2 milliárd dollárért megvette a spanyol Telefónica cseh érdekeltségét, hitelintézete a Home Credit pedig korábban Oroszországot nézte ki egyik fő piacának. Kellner neve mellé azért a tavalyi 11 milliárd után így is 8,4 milliárd dollárt írtak a Forbes szakértői, ezzel most a 160. a listán a 2014-es 106. helyett.
A második leggazdagabb cseh milliárdost egy ideig a szlovákok is magukénak vallották, hiszen a mezőgazdasági vállalkozásaiból 2,5 milliárd dollár vagyont szerző Andrej Babis náluk született, ám ő mára hatalmas csehországi földek fölött rendelkezik – arról nem beszélve, hogy 2011-ben saját pártjával beszállt a cseh politikába, tavaly óta ő a pénzügyminiszter.
Romániában idén két milliárdost találtak a lista összeállítói (a Rompetrol tulajdonosaként ismert Dinu Patriciu tavaly meghalt), a mezőgazdaságban és a műtrágyaiparban érdekelt Ioan Niculae az 1,1 milliárd dollárosok táborát gyarapítja. Nagyobb szenzáció az egykori jéghokis olimpikon, majd világhírű teniszedző Ion Tiriac, aki ingatlanos és pénzügyi érdekeltségei révén 75 évesen tudott újra visszakerülni – ha csak egymilliárd dollárral is – arra a listára, ahová utoljára 2010-ben fért be.
A régióból még a kiskereskedelemben és gyógyszertárakban érdekelt litván Nerijus Numavicius mondhat magáénak egymilliárd dollárt – más balti országból, a Balkánról, Szlovákiából, Szlovéniából vagy éppen Magyarországról senkinek sincs ekkora vagyona a Forbes kritériumai szerint.
