Tovább csökkenhet idén az átlagos állományi létszám a teljes magyarországi hitelintézeti szektorban. A közelmúltban az MKB Bank jelentős, háromszáz fős leépítési tervet jelentett be, amelyet még idén végrehajt. De a bankszektor is jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a lakossági hitelekkel kapcsolatos elszámolás miatt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelintézeti szektorban – amely tartalmazza a takarékszövetkezeteket, illetve a szakosított szereplőket is, viszont a fióktelepeket nem – 37 816 alkalmazott dolgozott a múlt év utolsó negyedében, amely 760 fővel, vagyis közel két százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2009-ben pedig még több mint negyvenezer alkalmazottat foglalkoztatott a hazai hitelintézeti szektor, úgy, hogy ebben már nem voltak benne az időközben levált fióktelepek munkatársai.
A tavalyi létszámcsökkenés viszont egyáltalán nem volt egyenletes, hiszen az egyes hitelintézeti kategóriáknál eltérő mozgások történtek. A szövetkezeti hitelintézeteknél például drasztikusan, 11,8 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, így alulról súrolta a 6900 főt. Ebben viszont szerepet játszott az, hogy több takaréksztövetkezet is kisbankként folytatta működését. Ezt támasztja alá, hogy kis- és közepes méretű bankoknál 3850-ről hirtelen 4600 közelébe ugrott az alkalmazottak száma egyetlen év leforgása alatt. A nagybankoknál viszont nem tört meg az utóbbi évek csökkenő trendje a létszám alakulását illetően: a kevéssel 25 ezer feletti, 2004 végi alkalmazotti szám nagyjából hétszázzal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A lassú állományi lemorzsolódás pedig a jelek szerint az idén is folytatódik majd. Az MKB Bank múlt heti bejelentése szerint a hitelintézet „következetesen folytatja a 2014. december 18-a óta zajló reorganizációs program végrehajtását”, ennek részeként pedig az év során közel 300 státuszt szüntet meg. Az év eleje óta – emlékeztetett a hitelintézet – már erőteljesen, 30 százalékot meghaladó mértékben redukálódott a vezetői pozíciók száma, azonban a bank működésének hatékonyabbá tétele a jelenlegi dolgozói létszámmal nem érhető el. Éppen ezért – az összes szóba jöhető lehetőség mérlegelését követően – döntöttek a csoportos létszámcsökkentés kezdeményezéséről.
A magyarországi Raiffeisen Bank is elképzelhető, hogy csökkent a dolgozói létszámon, legalábbis erre lehet következtetni a múlt év végi eredményeket bemutató sajtótájékoztatón elhangzottakból. Ezek szerint a hitelintézet nettó vesztesége 114,7 milliárd forint volt tavaly, ez a három és félszerese a 2013-as deficitnek. Ebben fontos szerepe volt a devizahitelesekkel történő elszámolásnak, ami 251 millió eurót tett ki. A Raiffeisen viszont – hangzott el – nem szeretne gazdaságilag indokolatlan árversenybe kezdeni, és nem próbálják letarolni a kiváltó hitelek piacát. Az idei célok között pedig a hatékonyság növelése, a költség/bevétel arány, és a nem teljesítő hitelek volumenének csökkentése szerepel.
Az elmúlt évek eredményének alakulása pedig szintén a létszám további faragásának irányába hat. Tavaly rekordnak számító, 424 milliárd forintos adózott veszteséget produkált csak a bankszektor, 2011 és 2014 között pedig nettó értelemben több mint 800 milliárd forintos mínuszt hozott össze. Az is igaz ugyanakkor, hogy a működési költségeik szintjén túl sokat nem tudnak faragni már a bankok, legalábbis ez derül ki a részvénytársasági hitelintézetekre vonatkozó jegybanki kimutatásokból. Az ezen a soron szereplő 555,14 milliárd forintos, 2014 egészére vonatkozó tétel ugyanis gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival, miközben 2008 óta a költségszint folyamatosan, és érezhető mértékben csökkent.
