Az élelmiszergazdaság szereplői és hazai szakmai szervezetek évek óta szorgalmaznak hasonló lépést Magyarországon. A hazai, 27 százalékos áfakulcs rekordmagasnak számít, a néhány alapvető élelmiszerre érvényes 18 százalék pedig csak szűk termékkört érint, és még így is magas nemzetközi mércével mérve. Részleges lépéseket ugyanakkor már végrehajtott a kormányzat, döntően a Földművelésügyi Minisztérium, illetve jogelődje, a VM hatására. A keresztülvitt intézkedések egyike volt a fordított áfa bevezetése a gabonakereskedelemben. A 2012 júliusától élő új rendszerben az eladó az adókötelesen értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron értékesít, az áfa megfizetésére a vevőt kötelezik. A törvény a gabonafélékre, olajos magvakra és fehérjenövényekre vonatkozik. A változással lehetetlenné váltak bizonyos típusú áfacsalások, amelyeket a termények fiktív utaztatásával valósítottak meg. Mint azt lapunk akkor megírta, az Észak-Alföldi régióban lévő két határátkelőhelyen a gabonaszállítmányok forgalma drámaian, csaknem 70 százalékkal esett vissza már a bevezetés hónapjában.
A kormány aztán 2014 januártól öt százalékra csökkentette az élő- és a félsertés áfakulcsát. Azóta a sertésállomány nőtt, ezt a szakértők nem kizárólag, de egyértelműen az ágazat fehéredésének tudják be. A változás itt is érezhető, hiszen a statisztikákból látszik: elindult a fehéredés folyamata azon a területen, ahol megvalósult az áfacsökkentés – fejtette ki a közelmúltban Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a szervezet húsvét előtti rendezvényén kifejtette: vélhetően az áfacsökkentés hatására tavaly 8 százalékkal nőtt a levágott sertések száma, és meghaladta a 4 millió darabot. Éder ugyanakkor „döbbenetesnek” nevezte azt, hogy az élősertés-behozatal negyedével csökkent tavaly – ez valószínűleg a papíron utaztatás visszaszorulásának köszönhető.
Figyelemreméltó az is, hogy bár a vágás és a sertéshús fogyasztása is nőtt, közben a feldolgozás 10 százalékkal csökkent. Valószínűleg a vágásban korábban tevékenykedő csalók a feldolgozásban lettek érdekeltek. Azzal, hogy az áfaváltozások idehaza csak részterületeket érintettek, a probléma messze nem oldódott meg, a csalás léte pedig egyértelműnek tűnik: a mindent átszövő feketézést gyanúsan olcsó húskészítmények, önköltségi ár alatt akciózott cukor, filléres zöldség-gyümölcs, féláron adott étolaj és sok más termék jelzi.
Mivel a feketegazdaság nem szűnt meg az élelmiszer-termékpályákon, csak új területeket keresett magának, félő, hogy a román áfacsökkentés újabb tápot ad a hazai csalóknak. Az áfacsalás akkor jó üzlet, ha egy termékkört terhelő forgalmi gyökeresen eltér a határ két oldalán. A román áfacsökkentéssel jelentősen nő a különbség a magyar és az ottani áfa között, ez pedig komoly nyereséget helyez kilátásba a csalóknak.
A feketézés felpörgésének a jelek szerint leginkább az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) szabhat gátat, amely minden lényeges szállítmányt, köztük az élelmiszerfuvarokat is regisztrációs kötelezettségnek vet alá. Az EKÁER-számok, a befizetett áfa és a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrzési eredményeinek összevetése elvben kizárná a csalást, a kezdetben vitatott rendszer máris hozott néhány látványos eredményt. A román áfacsökkentéssel megnyíló „piaci lehetőség” ugyanakkor vélhetően felkeltette a bűnözők figyelmét is, ezért nyártól biztosan lesznek próbálkozások az EKÁER kijátszására is.
Brüsszelnek nem tetszik
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a román kormány áfacsökkentő tervei jelentős kiesést okoznak az adóbevételekben – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke szerdán Bukarestben, miután Victor Ponta román miniszterelnökkel tárgyalt. Közös sajtóértekezletükön Dombrovskis rámutatott: fontos, hogy a román gazdaság tovább javuljon, ezért aggodalomra adnak okot azok a jelentős áfacsökkentések, amelyeket az elfogadásra váró új adótörvény tartalmaz. Hozzátette: az új adótörvények előírásai nincsenek összhangban a Bizottság ajánlásaival, amely azt kérte a tagállamoktól, hogy – főleg a rosszul fizetett – munka adóterheit csökkentsék a gazdasági növekedést és fogyasztást kevésbé érintő adónemek rovására. Nem az Európai Bizottság az egyetlen, amely megfogalmazta aggályait, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a minap közölte: ellenzi a román kormány adócsökkentési terveit, amelyeket túl korainak tart.
