Időhatárt a restitúciónak?

Jelöljenek ki egy határidőt ameddig befogadják a restitúciós igényeket a jelenleg közgyűjteményekben lévő, nácik által elrabolt műkincsek ügyében – javasolja Klaus Albrecht Schröder, a bécsi Albertina Múzeum igazgatója. Szerinte erről a nemzetközi közösségnek kell döntenie, de úgy véli, ésszerű időhatár kijelölése lenne szükség, mostantól számítva 20-30 év múlva le kellene zárni a kártérítési ügyeket. „Mert ha ez nem történik meg, előbb-utóbb felteszi valaki a kérdést, miért nem vizsgáljuk mi történt az első világháborúban vagy az 1870-1871 porosz-francia háborúban„ – fogalmaz Schröder.

Azoknak az országoknak (köztük Ausztriának) a múzeumai és közgyűjteményei, amelyek aláírták az 1998-as Washingtoni konferencia egyébként nem kötelező irányelveit, eddig érzékenyen és együttműködően kezelték a kérdést. Bár a törvényi szabályozás egészen a legutolsó időszakig hiányos volt, mostanáig nagyságrendileg 50 ezer műtárgy került vissza eredeti tulajdonosokhoz vagy örököseikhez osztrák közgyűjteményekből.

A visszaszolgáltatási folyamat jogos és szükséges volt – hangsúlyozza Schröder, de minél több idő telik el, annál nehezebb lesz megállapítani a pontos származási helyét a műveknek. Még alapos és hosszan tartó kutatás esetén sem sikerül néha megállapítani, jogos-e a kérelmező igénye. Ráadásul, noha sok művész, több életmű ára a második világháborút követő időszakban ugrott meg, a restitúciós igények nem egy esetben magasabbak a mű piaci árszintjénél. Példaként Egon Schiele 1912-es Wally portréja című művére utal, amelynek megtartásáért a Leopold Múzeum 19 millió dollárt fizetett.

Schröder egyetért az eddigi gyakorlattal és azzal, hogy a nácik műkincsrablásai nem évültek el, szem előtt tartja az elvet, miszerint nem szabad elfelejtkezni a kegyetlenségekről, de álláspontja szerint eljött az ideje nyugvópontra jutni, és elfogadni, mindez a történelem részévé vált.

Az osztrák-zsidó közösség nem ért egyet a múzeumigazgató véleményével. Danielle Spera, a bécsi Zsidó Múzeum igazgatója leszögezte, a holokauszt áldozataival szembeni kártérítési kötelezettség nem múlik el, és nem lehet vita tárgyává tenni, vagy akár csak határidőket szabni. Még a közelmúltban is rengeteg új igény merült fel, ezeket amilyen gyorsan csak lehet vizsgálni kell.

Oskar Deutsch, a bécsi zsidó közösség elnöke kiemelte, hogy a műkincsek elkobzása része volt a zsidók szisztematikus üldözésének, a restitúció az áldozatok emlékének megőrzésére is szolgál. A Leopold Múzeum Schröder javaslatára reagálva nyilatkozatot adott közre, mely szerint minden esetben igyekeznek méltányos megoldást találni és nem támogatják határidő kijelölését restítúciós igények esetében. A jelenlegi gyakorlat bírálói szerint a proveniencia, vagyis az eredetvizsgálatok tempóját és hatékonyságát mindneképpen növelni kell.