Magyarország nem akar kimaradni az AIIB-ből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÁzsia Magyarország is be akar lépni az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankba (AIIB) – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki határozatból. Orbán Viktor a nemzetgazdasági miniszternek ad felhatalmazást arra, hogy a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje, illetve hogy ő vagy az általa kijelölt személy aláírja a szövegtervezetet. A múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta az MTI-nek azt, hogy Magyarország nem is kívánt alapítóként részt venni az AIIB létrehozásában, de a kormány már döntött a tagfelvételi kérelemről.
A kínai kezdeményezésre létre jövő AIIB-hez idén március 31-ig lehetett alapítóként csatlakozni, ezt 57 ország tette meg. Az Európai Unió vezető gazdaságai mind ott vannak, a 2004 óta az unióhoz tartozó országok közül viszont csak az utolsók között befutó Lengyelország szerepel a listán.
Az AIIB az első olyan ázsiai nemzetközi fejlesztési bank, amely a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól teljesen függetlenül áll fel, némileg arra reagálva, hogy azokban hosszú évek óta nem igazították a tagok gazdasági súlyának változásához a szavazati kvótákat, az USA törvényhozásának ellenállása miatt. Az USA nem vesz részt az AIIB-ben, mint ahogy Japán sem, amelynek a Világbankkal szorosan együttműködő Ázsiai Fejlesztési Bankban (ADB) van komoly befolyása.
Az alapítók májusban kezdenek tárgyalni az AIIB alapszabályairól, a kínai pénzügyminisztérium múlt heti közlése szerint június végén írhatják alá az alapító okiratot. A bank 2016-ban kezdheti meg működését, 50 milliárd dolláros alaptőkével – ezt 100 milliárdra kívánják növelni –, a tagországok szavazati jogát valószínűleg GDP-arányosan állapítják meg. Arról egyelőre nincs információ, hogy a később jelentkezőket milyen szempontok, illetve metódus alapján veszik majd fel.
