Pár hete például megkezdődött a Pécsi Direkt Kft. felszámolása, amely cég korábban az Alexandra-birodalom mögött állt. Matyi Dezső vállalkozása mutatta meg, hogy a magyar könyvpiac nemcsak a széplelkű irodalmárok, tudósok, kötészek és szerkesztők terepe, hanem akad keresnivalója ott az élelmes vállalkozóknak. A legenda szerint az autóértékesítéssel kezdő könyvkereskedő cége 2012-re már az egykor 68 milliárdos, ma 43 milliárdos könyvpiac forgalmának harmadát bonyolította, miközben adósságai egyre nőttek. Az említett év végén már 10 milliárd forintra rúgtak, nem csoda, hogy a könyvesek lélegzetvisszafojtva figyelték: vajon az egyensúlyát vesztő óriás betemeti-e a szakmát. Az összeomlás elmaradt. Az Alexandra működtetését egy másik cégbe menekítették, Matyi Dezső pedig kiszállt. A hírek szerint az új cég tartja a határidőket, így, ha a sötét felhők ugyan el nem oszlottak, de legalább távol maradtak.
Nagyobb meglepetést okozott a sikerkönyveiről ismert Ulpius-ház összeomlása, noha a könyvpiacra ennek csekély hatása lesz. Hogyan mehet csődbe egy olyan cég, amely a legnagyobb könyvsikereket aratta többek között Frei Tamás krimijeivel, A szürke ötven árnyalata-trilógiával és egyéb kétes értékű kiadvánnyal, miközben sorra nyitotta a boltokat az országban? A cég fő tulajdonosa, ügyvezetője, Kepets András a csődvédelem március 18-i kérése óta elérhetetlen, a hírek szerint fővárosi lakását eladta. Az üzleteik zárva vannak, miközben mintegy egymilliárd forintos tartozása van a cégnek a szerzők, a nyomdák és a szállítók felé, de bérletidíj-elmaradásuk is van.
Sokak szerint mindkét cégnél a túl gyors növekedés okozta a problémát, amely mögött valójában nem volt igazi fedezet. Míg az Ulpius esete egyedi, addig a Pécsi Direkt Kft-é az egész ágazat kitettségére mutat rá. Ráadásul a piac egyre nagyobb mértékében koncentrálódik: a nagy kereskedők kiadókat vásárolnak fel, saját kiadványaikkal pedig háttérbe szorítják az úgynevezett függetleneket a saját hálózataikban. Utóbbiakra ráadásul a piacra jellemző bizományosi rendszer is hatalmas terhet rak.
Aligha lehet kibeszélni ennyi konfliktust a könyvfesztiválon, de az idén legalább kísérletet tesznek rá. Erre különösen jó apropó az évforduló: a 220 éves szervezett magyar könyvkiadást ünnepli a Millenárison megrendezendő mustra. Az alkalomból jelen lesz két, a világ könyvkultúráját meghatározó szervezet, a Könyvkiadók Nemzetközi Szövetségének és az Európai Könyvkiadók Szövetségének a vezetői, akik közös konferencián vesznek részt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével pénteken. Még aznap újabb konferencián kerülnek terítékre a könyvpiac problémái, szó lesz a könyvkereskedelem átalakulásáról, a digitális technika terjedéséről, illetve az állami szerepvállalásról is.
És miközben az ajtók mögött egymásnak feszülnek az érdekek, a látogatók 413 programon vehetnek részt, mintegy félszáz külföldi író érkezik a fesztiválra, Magyarországot pedig félezer alkotó képviseli. A legnagyobb figyelem persze a díszvendég író, Jonathan Franzen amerikai íróra irányul majd, akinek új kötete is megjelenik magyarul: a Diszkomfortzóna című önéletrajzi írása. Ő kapja csütörtökön a Budapest Nagydíjat, majd pódiumbeszélgetésen vesz részt. És ha már sztárok: eljön a kortárs német irodalom egyik „csodagyereke”, Daniel Kehlmann is, akinek több kötete jelent meg a Magvető Kiadónál, így például a 46 nyelvre lefordított A világ fölmérése, A Beerholm-illúzió, valamint a legutóbbi F című munkája is.
Idén is megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyre 19 országból jönnek alkotók. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, akinek első kötete Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel 2014-ben jelent meg. A rendezvényhez először csatlakozik a Kis Könyves Éj elnevezésű esemény, amelyben a fesztiválozókat péntek éjjel is várják az irodalmi profilú könyvesboltok. A gyerekkönyvek most is az úgynevezett Gyermek(b)irodalomban kapnak helyet, ahol szintén számos programot terveznek, például bábelőadásokat, koncerteket, közös énekléseket.
