Quaestor-ügy: jogosulatlan betétgyűjtés is lehet a fiktív kötvény

Megszavazta tegnap az Országgyűlés a brókertörvényt. A jogszabály szerint az 50 millió forintnál nagyobb kárt okozó brókercégek – illetve más pénzügyi intézmények –, valamint azok vezetőinek, tulajdonosainak, kapcsolt vállalkozásainak, sőt akár könyvvizsgálóinak vagyonát is zárolni lehet, hogy a károsult ügyfeleket könnyebben ki lehessen fizetni. A kihirdetésre váró törvény azt sem engedné meg, hogy kimentsék, családtagok vagy strómanok kezére játsszák a vagyont.

A jogszabálynak elsősorban a Quaestor ügyfeleinek szempontjából lehet jelentősége. A brókercég 58 milliárd forintnyi valódi és 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt adott el a klienseknek, mielőtt fizetésképtelenné vált. Mire költötték ezt az összeget, nem tudni. Az biztos, hogy az idén március elejére elfogyott a pénz, addig viszont rendben fizettek mindenkinek. A piacinál jóval magasabb kamatokat is megkapták mindig a kisbefektetők – az már nem biztos, hogy ezeket a Quaestor-birodalom cégei termelték ki, és nem az újabb valódi vagy fiktív kötvények eladásából befolyó pénzből teljesítették.

A maradék mindenesetre valahol eltűnt a Quaestor-birodalomban, amelyben az ingatlanok és ingóságok zár alá vétele már megkezdődött. Hogy kapnak-e a kisbefektetők kártalanítást, attól is függ, valódi vagy fiktív kötvény került-e a tulajdonukba, amit most nem tudhatnak. Ez nem meglepő: a Quaestor fiktív kötvényeivel a Keler Központi Értéktárnál sem találkoztak sosem, csak a valódi értékpapírokról volt tudomásuk. „A fiktív kötvény attól fiktív, hogy nem keletkeztették meg. Magyarországon dematerializált értékpapírt csak a Kelernél lehet keletkeztetni, ahol mindig megvizsgálják, a kibocsátónak van-e engedélye az adott papír kibocsátására, és a Quaestor kötvényprogramjához hasonló kibocsátások esetén az aktuálisan megkeletkeztetett mennyiség belefér-e a jegybank által engedélyezett keretösszegbe” – magyarázta lapunknak Dudás György, a Keler Zrt. vezérigazgatója. A Quaestor esetében egyébként a Keler nem gyanakodott, hogy fiktív kötvényeik is lehetnek a rendszerben. Évek óta zajlott már a kötvényprogram, a lejáró mennyiségeket rendszeresen megújították, és az értéktár mindig csak a legálisan megkeletkeztetett papírokat látta.
A legális kötvények – ha megvannak – futják az értékpapírok kockázatát. Ha a Quaestor-birodalmat felszámolják, beállhatnak a hitelezők közé a sorba, és ha jut nekik a vagyonból, kaphatnak kártalanítást. Bonyolult problémával néznek szembe viszont az értékpapírjogászok is a fiktív kötvények kapcsán – mondja Farkas Yvette értékpapírjoggal foglalkozó ügyvéd. Az egyik álláspont az, hogy az ügyfelek értékpapírt vásároltak, amelyeket nem állítottak elő, így azok nem is léteznek. Ezért az ügyfeleket a kötvények után befizetett összeg illeti meg, amelyre kiterjed a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítása. Hasonló álláspontot képvisel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amely már az első naptól a „fiktív kötvény” kifejezést használja a konstrukcióra.

Több más értelmezés is szóba kerülhet azonban a konstrukció kapcsán, amelyek esetében nincs Beva-kártalanítás. Ilyen értelmezés lehet például a jogosulatlan betétgyűjtés is. Bankbetétet ugyanis csak erre engedéllyel rendelkező hitelintézet gyűjthet, és fizethet az így elhelyezett összeg után kamatot jogszerűen, más cégek ezt nem tehetik. Mivel a fiktív kötvényeknél nem történt meg ténylegesen a kötvény kibocsátása, csak beszedték a pénzt – kamatot ígérve és adott esetben ténylegesen is fizetve –, felmerül, hogy a Quaestor ténylegesen engedély nélkül betétet gyűjtött. Ha viszont így értelmezik a helyzetet a jogászok, akkor a fiktív kötvényeseknek sem az Országos Betétbiztosítási Alaptól, sem a Bevától nem jár kártalanítás, ezekre az esetekre nem terjed ki az alapok biztosítása.

Ha nem tudnak megegyezni a jogászok abban, minek is minősítsék a Quaestornál történteket, a bíróság mondhatja ki a végső szót az ügyben. Farkas Yvette szerint az ügyet esetleg nemzetközi fórumokon is érdemes megfuttatni, hiszen nem kizárt, hogy az európai értékpapír-felügyelet (ESMA), vagy más külföldi társhatóságok találkoztak már hasonló esettel, ami irányadó lehet Magyarországon is.

Tarsoly állami segítséget kért, azt javasolta: az állam nyújtson hitelt vagy tőkét a Quaestornak, amely ebből állampapírt jegyez, a kötvényesekkel pedig a csődeljárás során úgy egyezne meg, hogy kötvényeket állampapírra cserélné. A finanszírozás fedezetéül 300 milliárd forintnyi jövőértékű ingatlant és beruházást ajánlott fel, amelyet egy zártkörű alapban koncentrált volna, a befektetési jegyét pedig az államra ruházta volna át. Azt is ígérte, hogy a csoport a működését racionalizálja majd, tevékenységei nagy részét átadja vagy eladja, csak a portfólió hasznosítására és a projektek megvalósítására összpontosít majd.

Tarsoly állami segítséget kért, azt javasolta: az állam nyújtson hitelt vagy tőkét a Quaestornak, amely ebből állampapírt jegyez, a kötvényesekkel pedig a csődeljárás során úgy egyezne meg, hogy kötvényeket állampapírra cserélné. A finanszírozás fedezetéül 300 milliárd forintnyi jövőértékű ingatlant és beruházást ajánlott fel, amelyet egy zártkörű alapban koncentrált volna, a befektetési jegyét pedig az államra ruházta volna át. Azt is ígérte, hogy a csoport a működését racionalizálja majd, tevékenységei nagy részét átadja vagy eladja, csak a portfólió hasznosítására és a projektek megvalósítására összpontosít majd. A nemzetközi társhatóságok tapasztalatai is segíthetnek a vitás kérdések eldöntésében -->