Rossz hír viszont, hogy Észak-Amerikán kívül nincs előrelépés a nem hagyományos gáz kinyerése terén, pedig nemrég még voltak európai és indiai remények. Kérdéses a piacon újonnan megjelenő LNG kínálat sorsa is. A közelmúltban ugyanis mintegy 350 gigawattnyi új, széntüzelésű erőművet helyeztek üzembe világszerte, de döntően Ázsiában, amelyek évtizedeken át Ausztrália új LNG kivitele négyszeresének megfelelő mennyiségű gáz felhasználását teszik fölöslegessé.
A legnagyobb bizonytalanságot az jelenti Varró László szerint, hogy mit lép majd Kína. Kínának ugyanis az USA-énál is nagyobb palagáz-készletei lehetnek, amelyeket, ha nem aknáz ki a távolkeleti ország, akkor a piacnak más forrásból lesz majd még egyszer annyi gázra szüksége, amennyit ma Katar és Malajzia együtt dob a piacra. Sok múlik azon is, hogy mennyire fejlődik az adott országok, térségek saját, nem hagyományos gázának kinyerése. Amennyiben ugyanis lendületesen, az visszavetheti a többezer kilométeres szállításokkal jellemezhető nemzetközi kereskedelmet, részben fölöslegessé és kihasználatlanná téve a nagy költségekkel létrehozott gázcseppfolyósító, -szállító és -visszagázosító kapacitásokat.
A nagy termelők, mint az USA és Oroszország egyelőre elég gázt juttatnak a felhasználó központokba, és élénkítik az LNG piacát is, de Varró László szerint a közelkeleti kivitel stagnálni fog a helyi igények emelkedése miatt, Ausztrália pedig vezető gázexportőrré válhat. Az USA (illetve Észak-Amerika) is számottevő gázeladó lesz, de az IEA igazgatója nem számít arra, hogy a nemzetközi piaci szerepe meghaladná az afrikai országokét. Ugyanis az USA-ban magában is nőni fog a gázigény a következő évtizedekben, mert hiába nagyok a szénkészletek, új amerikai szénerőmű aligha épül a környezetvédelmi megfontolások miatt.
Európa gázimportja emelkedni fog, mert mindhárom saját energiaforrása csökken: egyre kevesebb a saját termelésű gáza, a szene, és zsugorodik a nukleáris alapú termelése is. E folyamat ellensúlyozására pedig a növekvő zöldenergia-termelés aligha elég.
Kisebb orosz termelés
Az orosz Gazprom az idén 450 milliárd köbméter gázt kíván termelni, ami az elmúlt évinél kisebb mennyiség, de igazodik a szintén csökkenő kereslethez a társaság bejelentése szerint. Ezek belül a Szahalin-2 projekt felhozatala stabil marad, és 16-17 milliárd köbmétert tesz majd ki. Az év eleji várakozás még 485 milliárd köbméter volt, azonban az első három hónap teljesítménye alapján már ennél 35 milliárd köbméterrel kisebb teljesítmény várható, elsősorban a szerényebb európai, de e főként ukrajnai kereslet miatt, minderről Vszevolod Cserepanov, a Gazprom igazgatósági tagja számolt be egy keddi konferencián.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.