Stratégiai szövetséget épít ki a Gazprom és a Royal Dutch Shell – mondta a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon a Reutersnek adott interjúban Alekszej Miller, az orosz gázipari csoport vezérigazgatója. Ez magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy a két globális energiaóriás elcseréli egymásközt egyes érdekeltségeit – tette hozzá Miller –, emellett azt is lehetővé teszi, hogy a Gazprom új piacokon jelenjen meg. A Gazprom és a Shell együttműködésének erősítése már konkrét formát is öltött: a múlt héten aláírták közös projektjük, a Szahalin-2 kiterjesztéséről szóló megállapodást. Ez az egyetlen olyan oroszországi létesítmény, amely cseppfolyósított földgázt (LNG) állít elő, jelenlegi kapacitása évi 10 millió tonna körül van, amit most évi 5 millió tonnával fejelnek meg. Ilyen jelentőségű megállapodásokat öt-tíz évenként egyszer írnak alá – értékelte a vezérigazgató –, számos hagyományos partnerünk erős regionális játékosként pozicionálja magát, a Shell viszont globális játékos, és mi globális együttműködést hozunk létre.
A megállapodás elemzők szerint nagy húzás a Gazprom részéről, hiszen jelenleg számos nyugati társaság inkább csökkenti oroszországi kitettségét az ukrán konfliktus miatt kivetett szankciók nyomán. A büntetőintézkedések közé tartozik egyebek között az, hogy a nyugati cégek nem szállíthatnak Oroszországba csúcsszintű ipari berendezéseket. A gázipari csoport helyzete annyiban különleges, hogy az USA szankciói vonatkoznak rá, de az által kivetettek nem (az erősödő verseny ellénére még mindig európai háztartások milliói függnek az orosz gázszállításoktól).
A Gazprom nagy lehetőséget lát abban, hogy a brit-holland Shell az év elején 70 miliárd dollárért megvette a brit BG Groupot; ezt az USA-ban már jóváhagyták, de Brazíliában, Ausztráliában és Kínában még vizsgálódnak a versenyhatóságok. Ezekben az országokban a Shell már most is erőteljesen jelen van, így elképzelhető, hogy a Gazprom besegíthet – utalt rá Miller, amikor kiemelte, hogy cége jól ismeri a brazil, az ausztrál és az ázsiai piacot. Miller szerint a jövő évi szentpétervári fórumon akár már alá is írhatnak egy szerződést a Gazprom, illetve a Shell egyes kutatási–kitermelési érdekeltségeinek cseréjéről.
Az üzlet győzött a politika felett – válaszolta Miller arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy a Shell erősíti együttműködését oroszországi partnerével, miközben más nyugati cégek szűkítik ottani jelenlétüket. Az Északi Áramlat ügyében pedig egyáltalán nem játszott szerepet a politika – mondta a vezérigazgató –, az új vezetékpár megépítéséről még 2011 novemberében született döntés. A két új csőben, mint megírtuk, évi 55 milliárd köbméter gázt szállíthatnak majd (ez az európai szükséglet több mint 10 százaléka); a kivitelezői konzorciumban az 51 százalékkal részesedő Gazprom mellett a Shell, az osztrák OMV és a német E.On van benne. A Szentpétervár közeléből induló, 1125 kilométer hosszú új vezetékpárt legfeljebb 9,9 milliárd eurós beruházással akarjá megépíteni 2019-re. Az új északi vezetékpár megépítése semilyen módon nem érinti az Európa déli országai felé tervezett, ugyancsak 2019-re elkészülő Török Áramlatot – hangsúlyozta Miller.
