Jelentős árcsökkenésen van túl a nyers tej az elmúlt egy évben, az utóbbi hónapokban pedig mintha még gyorsulna is ez a folyamat. Míg alig egy éve még 100 forint felett volt a nyers tej felvásárlási ára, mára a szerződött árak is csupán 75-77 forint körül vannak, amelyek minőségi vagy mennyiségi felárral együtt sem érik el a 80 forintot kilogrammonként. A teljesen szabadpiaci, azonnali értékesítést jellemző úgynevezett spot árak még ennél is alacsonyabbak, ez ma 72-73 forint körül mozog. Ezeken az árszinteken a termelés nem kifizetődő, az átlagos magyar termelő ugyanis 95-98 forint körüli önköltség mellett tudja megtermelni a tejet. Igaz, az előbb említett árakhoz a támogatások is hozzájárulnak, ám a jelenlegi árszintek mellett az állatjóléti pénzekkel is csak nullára jön ki a termelők többsége.
Az árzuhanás oka a bőséges kínálat. A közelmúltban az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) által publikált becslés szerint mind tejből, mind pedig sajtból és vajból rekordszintet ér el idén a világ termelése. A globális kínálat bővülése mellett Európában az árakat lenyomó tényező az is, hogy áprilisban az EU megszüntette a tejkvótát. A globális kereslet hatására és a tejkvóta-kivezetést beárazva az elmúlt években mintegy 6 százalékkal nőtt a tejkibocsátás az uniós országokban.
A felszabaduló piac mellett a tejárak zuhanása mögött meghúzódó másik ok a tavaly augusztusban bejelentett orosz embargó. A tilalom bejelentését követően az uniós feldolgozók az eredetileg Oroszországba szánt felesleget más országokban igyekeztek értékesíteni. „Magyarországot az embargó közvetlenül alig érintette, hiszen hazánk tejszektora szinte semmit sem szállított Oroszországnak, de a lengyelek, hollandok és dánok például sok sajtot és vajat adtak el korábban az oroszoknak. Az embargó után az oda szánt termékeknek helyet kerestek. A feleslegessé vált termékek pedig szinte lebombázták a piacot” – nyilatkozta korábban lapunknak Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
A megváltozó támogatási rendszer ugyan több forrást ígér az állattartóknak, ám ez a jelek szerint csak enyhíteni képes a kialakult helyzetet, megoldani nem tudja azt. Magyarországon a több száz tehenet tartó szakosított telepek adják a tejtermelés döntő részét, több mint 80 százalékát. „E szereplők számára nagymértékű kiesést jelent az, hogy a degresszió révén az 1200 hektár feletti területeikre járó alapösszegét elvonták” – figyelmeztetett Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: sokukat negatívan érintette az Agrár Környezetgazdálkodási Progam (AKG) megszüntetése is. „Ez a két tényező együtt mintegy 35-40 milliárd forint elvonást jelent az érintett gazdaságoktól” – mondta el Raskó, aki szerint ezért a tejtermelésen ma a leghatékonyabb gazdaságok sem tudnak keresni.
Hosszabb távon sem túl jó a helyzet. Az agrárközgazdász szerint amennyiben az európai piac év végéig rendeződne, vagyis vagy az orosz embargó szűnne meg, vagy néhány komolyabb exportcélpontot, például ázsiai vevőket találnának a nyugati szereplők, esetleg növekedhetnének az árak. „Ha minden szépen alakulna, akkor 85 forint környékéig felmehet az ár, ennél magasabb tejárat azonban nem tartok valószínűnek a közeljövőben” – tette hozzá.
Több támogatás jövőre
A tejágazat jövőre mintegy 43 milliárd forint támogatásban részesül, ez 20 milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára a közelmúltban. Az államtitkár kifejtette: 2016-ban a tejágazat átmeneti nemzeti támogatása 12,6 milliárd forint, az uniós társfinanszírozású, termeléshez kötött támogatás pedig a tej esetében 21 milliárd forint, míg fehérjetakarmány esetében 1 milliárd forint lesz. A tej állatjóléti támogatása 8 milliárd forint lesz. A politikus hozzátette: állami forrásból 2,6 milliárd forint jut az iskolatejprogramra, ez az összeg 2010-ben még csak 400 millió forint volt.
