A Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) ismétlődő „törvénysértő magatartásának” következtében jelentősen sérültek a hazai gázfelhasználók érdekei, és veszélyeztetetté vált a hazai gázellátás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint, ezért a hivatal háromszor is megbírságolta az MVM-tulajdonú társaságot. Az első két kisiklás a cég 10-10 millió forintjába került, a „visszaesőként” elkövetett harmadik már 20 milliójába.
A MEKH 2014 januárjában, áprilisában és októberében adatokat kért be az MFGK-tól, de azokat csak tavaly júliusban, illetve ez év januárjában, a kiszabott bírságok után kapta meg. Mindhárom esetben azt kívánta megtudni, hogy a gáznagykereskedő a megjelölt időszakokban kitől, mennyiért és milyen mennyiségű gázt szerzett be.
Az adatokra többek között a hatósági gáztarifák képzéséhez volt szüksége. Igaz, nem feltétlenül. Mint a Világgazdaságnak adott válaszában közölte, „az földgázár elismert mértékét a 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet alapján számítja a hivatal. A MEKH mint jogalkalmazó a rendeletben szereplő képlet alapján teszi meg javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak”.
A MEKH mégis nagynak tarthatta az MFGT mulasztását, mert a bírságok indoklásában azt is írta, hogy „az ügyfél... szándékos magatartásával megakadályozta a hivatalt abban, hogy a földgázellátással, valamint a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos, alapvető feladatait ellássa”. Ilyen feladat a nagykereskedelmi árak átláthatósági szintjének átlátása is.
Az MFGK által okozott vagyoni hátrány nagyságát nem tudta megállapítani, éppen az adatszolgáltatás hiánya miatt. Indoklása szerint a társaság magatartásának azért volt piactorzító hatása, mert meggátolta az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzés előkészítését.
Az MFGK több módszerrel is húzta-halasztotta az adatszolgáltatást.
Először haladékot kért a 2013. októberi tulajdonosváltása miatti teendőire és az ukrajnai események miatt várható ellátási zavarra hivatkozva, majd közölte, hogy a MEKH-nek nincs is joga betekinteni az üzleti titkaiba. Végül adatszobaszabályaival korlátozta volna a hivatal tájékozódását. Mint a Világgazdaságnak adott válaszában leszögezte, már eleget tett adatszolgáltatási kötelezettségének.
Vita arról alakult ki közte és a MEKH között, hogy MEKH milyen formában gyakorolhatja az iratbetekintési jogát. Megtudtuk azt is, hogy a társaság az első bírság után miért reagált a második és a harmadik alkalommal is hasonlóan a hivatal adatkérésére. Azért, már az első bírság esetében is kezdeményezte a kiszabó határozat bírósági felülvizsgálatát, amelynek jogerős befejezése előtt nem változtatott az álláspontján. Pillanatnyilag már mindhárom határozat ügyében folyamatban vannak a bírósági eljárások. Új adatvitája viszont nincs a hivatallal.
A MEKH által kiszabható bírság felső határa vagy a 100 millió forint, vagy az ügyfél éves árbevételének az egy százaléka, ha az a magasabb. 2014-ben az MFGK-nak 529 milliárdos árbevétele volt.
A kikért számlák
A MEKH először azokat a számlákat kívánta látni, amelyek az 1996 novemberében kötött hosszú távú importszerződés, illetve annak módosítása alapján történt gázbeszerzésekre vonatkoztak. Másodízben a 2014. április 8-án indult hatósági árellenőrzéshez szerette volna látni azokat a 2012. május 1. után kötött szerződéseket vagy a másolatukat, amelyek alapján az MFGK az egyetemes és nem egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználóknak közvetlenül vagy közvetve szerzett be gázt. Harmadszorra a 2014. január 1. és augusztus 31. közötti gázvásárlási számlákat kérte be.
