Tizennyolc ékszerből álló dák ezüstkincset szerzett vissza a napokban Románia. A szakemberek által a legszebb ismert dák kincsnek tartott ezüsttárgyak tavasszal bukkantak fel a német régiségpiacon. A kiváló állapotú, ritka ezüsttárgyakat – nyakláncokat, gyűrűket, fibulákat, karkötőket, függőket és phalerákat (római katonai kitüntetéseket) – a hét végéig a nagyközönség is láthatja Bukarestben, a Román Nemzeti Történeti Múzeumban.

Ernest Oberländer-Târnoveanu elmondta: a felbecsülhetetlen eszmei értékű ókori kincsért alig tízezer eurónyi jelképes összeget fizetett a múzeum jutalomként a „megtalálónak”, ugyanakkor olyan értékes információkhoz is jutottak, amelyek segíthetnek további, külföldre csempészett dák kincsek felkutatásában. „Olyan emberként, aki gyakorlatilag minden, közgyűjteményekben vagy magánkézben lévő dák leletet ismerek, azt mondom: ez a legszebb dák kincs. Különleges szépségű ékszerek! Van köztük néhány csomózott fibula, amely tipikus dák dísz, vagy itt vannak ezek a stilizált kígyókat ábrázoló karperecek. Emellett van jó néhány fejsze alakú függő, közülük néhány szvasztika alakú díszítést tartalmaz: mindez segít megismernünk a római hódoltság előtti dák világ vallásos életét” – lelkendezett a múzeumigazgató.

Ionuţ Vulpescu román kulturális miniszter szerint ez volt a szaktárca negyedik nagyszabású akciója, amely a külföldre csempészett dák leletek hazahozatalát célozza. Nemrég Belgiumból, illetve Lengyelországból szereztek vissza több száz aranystatert; ezek az érmék Koson dák király idejéből származnak, akinek az uralkodását az i. e. 44 és 29 közötti időszakra teszik a történészek. Hazahoztak két, Marcus Aurelius császár korából származó római bronztáblát is, amelyekre a Duna-torkolat melletti Troesmis város törvényei vannak felvésve – tette hozzá. A dákok egy ókori népcsoport, amely a mai Erdély területén élt az időszámításunk előtti évszázadokban, önálló királyságukat, Daciát a második évszázad elején hajtotta uralma alá a Római Birodalom.