Cégvilág

Jól indul a dinnyeszezon

Jó terméskilátások és egyelőre stabil árak jellemzik a nemrég indult dinnyeszezont, kedvező időjárás esetén jó lehet a gazdák idei éve. A nyári gyümölcs piacán ráadásul egyre inkább terjednek a professzionalizálódás jelei: nagyobb a kereslet a mag nélküli, a sárga húsú dinnyékre, és a korábbi nagy méretűekkel szemben mára már a 4-6 kilós darabok a piacképesek.

„A dinnyeszezon még épphogy csak elindult, hiszen megközelítőleg két hete tart, a jelek szerint azonban minden adott ahhoz, hogy sikeres legyen az idei érési időszak. Emiatt a 2015-ös szezon akár augusztus 20-ig is eltarthat” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke lapunknak elmondta: a szezon minden esetben a Dél-Magyarországon jellemző, fóliával takart, korai érésű gyümölcsökkel kezdődik, amennyiben jó az idő, ezt később még egy második és egy harmadik érési hullám is követheti. Tavaly a sok eső elvitte a dinnye második és harmadik érését, akkor augusztus első harmadában véget is ért a szezon. Idén azonban egyelőre bizakodnak a termelők.

Bár összességében most jó közepes termésre számítanak, a termésmennyiség megoszlása meglehetősen egyenetlen. Ennek oka, hogy az április közepén esedékes ültetés idején egy viszonylag hűvösebb időszak uralkodott az országban, később, május 10-e körül pedig egy második lehűlés is jött. Ezt egyes ültetvények megszenvedték. Igaz, sokat segít az úgynevezett oltott dinnyék terjedése, vagyis azoké a növényeké, amelyeket egy másik tökfélére oltanak rá.

Az ilyen ültetvényeken a termelőknek rendszerint magasabbak a költségeik, ám nagyobb a várható termésmennyiség, és az oltott növények ellenállóbbak is az időjárás szélsőségeivel szemben. A környező országokban mindenhol nagyon elterjedt az oltott dinnyék használata, ez Magyarországon is egyre nagyobb arányban van a földeken. Idehaza az összes dinnye 60-70 százaléka oltott.

Az oltási technológia elterjedésével párhuzamosan más trendek is övezik a sokáig állandónak tekintett dinnyepiacot – mutatott rá Ledó Ferenc. Egy, a tradíciókat tiszteletben tartó vásárlói kör kivételével már Magyarországon is egyre többen keresik a kisebb, 4-6 kilogrammos dinnyéket, a korábban megszokott nagyobb, 8-12 kilós dinnyéket már egyre nehezebb a piacon értékesíteni.

A külpiacokon még kiélezettebb a helyzet: németországi partnerek már gyakorlatilag nem vesznek meg nagyobb méretű dinnyét, ezekkel szemben a leginkább toleránsak még a lengyel vásárlók.
Újabb trend az is, hogy egyre terjednek a kereskedelemben a mag nélküli dinnyefajták. Míg pár éve csak mutatóban voltak ilyenek a piacon, ma már gyakran látni ezeket a fajtákat. A mag nélküli dinnye népszerű, terjedését az sem tudja megállítani, hogy jelenleg 30-40 százalékkal drágább, mint a hagyományos gyümölcs. További változás a piacon az is, hogy a sárga húsú görögdinnye is egyre népszerűbb.

A számos fajta és az eltérő termelési technológiák miatt nehéz egységes önköltségi árszintet megjelölni, ám Ledó Ferenc úgy véli, a termelőnek minimum 50-60 forintot kellene kapnia a dinnye kilójáért. Ezt alapul véve a dinnye fogyasztói ára valahol 90 és 130 forint között lenne, amely nagyjából megfelel a mostani kereskedelmi árszintnek. A termelők ugyanakkor idén is tartanak attól, hogy később az árak meredeken esnek. Egy általánossá váló, 80 forint körüli fogyasztói ár a mostani becslések szerint 2-3 milliárd forinttal csökkenthetné az éves szinten 15-16 milliárdos forgalmat bonyolító dinnyeágazat bevételét.

Már kartellgyanú is felmerült

Bár a magyar dinnye promóciója és a kedvező felvásárlási árak kérdése minden évben előtérbe kerül, időnként a marketingeszközöknél keményebb lépések is történnek. Három évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított több kiskereskedelmi lánccal, valamint szakmai szervezettel szemben versenykorlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt. Az akkori gyanú szerint a felek vélelmezhetően megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon. Budai Gyula, a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) akkori államtitkára beismerte, hogy „kartelleztek”, de hozzátette: a magyar dinnyetermelők érdekében.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek