Lassult a termelés növekedése

Az autógyárak kapacitásának és termelésének tavaszi felpörgésével sem vett nagy lendületet az ipar májusban. Az előzetes adatok alapján 1,5 százalékkal nőtt a termelés az áprilisi 6,3 után a KSH adatai szerint, ilyen alacsony ütemre pedig tavaly október óta nem volt példa. Igaz, ebben nagy szerepet játszott, hogy idén májusban két munkanappal kevesebb volt, mint tavaly, ráadásul a bázis is igen magas volt, hiszen egy évvel korábban még 10 százalék feletti ütemben nőtt a termelés. Naptárhatástól megtisztítva viszont már 6,2 százalékkal bővült az ipar, ez pedig már jobban beleillik az év elejétől tapasztalható 6–9 százalék közötti növekedési trendbe.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azonban azt hangsúlyozta az M1-en, hogy a magyar ipari termelés növekedése Európa élvonalában van. A KSH-nak azonban van egy szezonálisan és munkanaphatástól is megtisztított havi mutatója, ami szintén nem fest túl kedvező képet. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal zsugorodott az ipar, ez az index a második egymást követő hónapban nem tudott növekedni. Ettől azonban még nem kell megijedni: Magyarországon a havi index igen volatilis, az egyik hónapban nagy növekedést, a másikban pedig jelentős visszaesést mutat, így nem jelzi jól a trendet.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy továbbra is az autóipar a fő húzóereje a növekedésnek, vagyis semmi sem változott a korábbi hónapokhoz képest. Mindez egyébként jelzi, hogy a magyar ipar mindinkább monokulturális, egyre jobban függ az autógyártás teljesítményétől, miközben más ágazatok nem mutatnak jelentős mértékű növekedést. Ebből azonban rövid távon még nem lesz baj – már ami a termelést illeti. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy véli, hogy a Suzuki modellváltása és a Mercedes kapacitásainak további bővítése lendületben tartotta az ipart, ami még a következő hónapokban is kitarthat. Szerinte a növekedést az is támogatja, hogy júniusban 14 százalék fölé gyorsult a nyugat-európai autóértékesítések növekedése. „A kapacitások felfutása és további, új kapacitások üzembe helyezése, valamint a közelmúltban jelentősen bővülő feldolgozóipari beruházások miatt továbbra is az ipari termelés dinamikus bővülésére számítunk, elsősorban a motorgyártás, a gumigyártás, az autóipari beszállítók és a vegyipar területén” – írta Suppan Gergely. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az elektronikában és az élelmiszeriparban is folytatódhatott a növekedés.

Elemzők szerint az év második felében is folytatódhat a termelés növekedése, amivel Glattfelder Béla is egyetért. Az államtitkár szerint a növekedést jövőben az export húzhatja, miután a Magyarországon gyártott autók iránt folyamatosan nő a kereslet. Azért is esély van dinamikusabb növekedésre az év második felében, mert tavaly augusztusban szinte teljesen megállt a növekedés – ezt követően pedig lassabb volt a dinamika –, amit az okozott, hogy a Suzuki leállt két korábbi modell gyártásával. Az év elejétől 6,3 százalékkal nőtt az ipari termelés májusig, ami jelentős lassulás az áprilisig mért 7,6 százalékhoz képest. A TakarékBank szerint ennél azonban magasabb lehet az év egészében a növekedés, miután folytatódhat a kapacitások felfutása és jobb kihasználása, így Suppan 7,5 százalék körüli növekedésre számít. Németh Dávid ennél azonban kicsit óvatosabb: 5-6 százalék közötti dinamikát tart elérhetőnek.

Növelnék az ipar részarányát

Glattfelder Béla kiemelte: az ipar hozzájárulását a bruttó hazai termékhez (GDP) a jelenlegi mintegy 20-ról 2020-ra 30 százalékra szeretnék emelni. Elemzők már korábban is hangsúlyozták, hogy ugyan fontos az erős ipar, de még fontosabb a szolgáltató szektor növekedését támogatni. A Magyar Nemzeti Bank egy tanulmánya is rámutatott: a szolgáltatások exportjában az utóbbi időben tapasztalt növekedés jelentősen tompíthatja egy esetleges válság hatásait a jövőben. A szolgáltatások exportja a válság éveiben jóval kevésbé esett vissza, mint az áruexport.