Megmaradt 534 milliárd
A hazai nemzeti közműszolgáltató és a kormány is a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésén, illetve – a nemzetközi kereskedelmi trendeket kihasználva – folytatásán dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikai államtitkárának tegnapi bejelentése szerint.
Ugyanakkor – mint Fónagy János hangsúlyozta – addig nem lehet továbblépni, amíg az Európai Bizottság le nem zárja azt a vizsgálatot, amelyet más országok (Németország, Franciaország, Olaszország) mellett Magyarország hatósági energiaár-képzési ügyében is indított. Ez nem jogi eljárás, csak előzetes vizsgálat, amelyre a kormány ki fogja alakítani az álláspontját. A Világgazdaság kérdésére az államtitkár leszögezte: a majdani rezsicsökkentés eszköztárában nem szerepel a lakosság által felhasznált áram és gáz áfájának a lefaragása, ahogyan az korábban a távhő esetében már megtörtént.
A második Orbán-kormány által indított rezsicsökkentés eredményeként 2013-ban és 2014-ben együtt olyan 334 milliárd forint marad a hazai 3,8 millió háztartásnál, amihez 2015-ben (az év végéig) további 200 milliárd forint adódik. E változásnak köszönhetően – amelyet az államtitkár a „múlt keserű tapasztalataival”, illetve a „korábbi rossz gyakorlattal” állított szembe – például ma már Magyarországon a második legalacsonyabbak a lakossági villamosenergia-díjak a 28 uniós tagországon belül az Eurostat adatai alapján.
Az alacsonyabb tarifáknak több kedvező hatásuk is lett. A közműszámlákon megtakarított összeget a lakosság fogyasztásra használhatta, ezzel élénkült a gazdaság, az infláció pedig 2014-ben történelmi mélypontra esett. Csökkent a (lakossági) felhasználók 30 napon túli kintlévősége is. Tavaly májusban még mintegy másfél millióan tartoztak szolgáltatóiknak, ez év májusában már csak 940 ezren, együttes kintlévőségük nagysága pedig 45 százalékkal zsugorodott. A magyarországi intézkedéseknek már európai követői is vannak, így például Spanyolországban is bejelentettek rezsicsökkentést.
A lakossági közműterhek enyhítésének érdekében a 2010 nyarán munkához látott új kormány első lépésben befagyasztotta az érintett lakossági tarifákat, emlékeztetett Fónagy János. Ekkor a 2004 óta többször megemelt árak miatt az Európai Unión belül még a magyarországi háztartásoknak volt az egyik legmagasabb rezsiköltségük.
2011-ben a kormány kevésbé látványos, de fontos árhatósági és más intézkedésekkel elejét vette, hogy emelni kelljen a lakossági díjakat. Az átfogó intézkedésről azonban 2013 végén döntött, amikor bejelentette, hogy 2013-tól csökkenni is fognak az érintett lakossági számlák. 2013-ban és 2014-ben az addiginél egymás után háromszor is kisebb áram-, gáz- és távhőtarifák alkalmazását írták elő az egyetemes szolgáltatásban.
Ezt követően kibővült a hatósági tarifás, egyben csökkentett díjú szolgáltatások köre a víz- és csatornaszolgáltatással, a hulladékszállítással, a kéménysepréssel és a palackos gáz forgalmazásával. Terítéken van az ipari fogyasztók rezsijének karcsúsítása is, de erre is csak a már említett uniós vizsgálatnak a magyar kormány számára kedvező lezárulása után kerülhet sor. A lehetőségek felkutatásán az NFM mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal dolgozik.
