Optimizmus hajtja az albérlőket is

Érdemes már a kaucióval és az első havi bérleti díjjal a zsebében keresgélnie annak, aki lakást szeretne bérelni a belvárosban, az egyetemek környékén, a metróközeli utcákban vagy éppen a külső kerületek fizetőövezeten kívül eső, új lakóparki részein. Ráadásul egy 50 négyzetméteres lakás akár évi 240 ezer forinttal is többe kerülhet, mint tavaly.

Míg tavaly az első fél évben szinte minden fővárosi kerületben 2 ezer forint alatt volt a téglalakások négyzetméterára, idén már csaknem mindenhol 2 ezer forint fölé kúszott ez az összeg. „A X., a XX., a XXII., a III. és az I. kerületben inkább stagnálnak az árak, az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben azonban húsz százalék körüli vagy akár azt is meghaladó mértékű a drágulás. Csupán a XV., XVI., XX. és XXII. kerületben lehet 2 ezer forintnál kevesebb pénzért lakást bérelni” – mondta a Világgazdaságnak Déry Attila, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő cég adatbázisa szerint vidéken a Kelet-Magyarország régióban nem változtak érdemben az árak, nyugaton viszont – elsősorban Győr és Sopron térségében – immár budapesti árszínvonalat tapasztalhat az, aki lakást szeretne bérelni, de nagyon keresett Szombathely is. Az elmúlt időszak nagyberuházásai – köztük az Audi gyár – miatt igencsak megélénkült a munkaerőpiac a környéken, és Győr-Moson-Sopron az Ausztriába ingázó magyaroknak is kedvelt területe.

„A bérleti piac fellendülése mögött az egyik érdekes tendencia az, hogy Budapesten és Nyugat-Magyarországon nem az egyetemisták generálnak pluszkeresletet, hiszen az ő számuk évről évre nagyjából változatlan, igazodva az oktatási keretszámokhoz. Vélhetően az az optimizmus látszik a fokozatosan növekvő keresletben és az albérleti árakban, ami a lakásvásárlások számát is lényegesen megnövelte az elmúlt egy évben. Az emberek egyre bizakodóbbak a jövőjüket, munkahelyüket illetően, így korábban elhalasztott, a lakhatást érintő változtatásokba is belevágnak. Ilyen lehet például egy Budapestre költözés abban a reményben, hogy találnak állást, és képesek lesznek kigazdálkodni egy albérlet árát. Valószínűleg egyre több olyan fiatal is különköltözik például többgenerációs családokból, akinek korábban nem volt erre lehetősége” – véli Déry Attila, hozzátéve: sajnos a teljes piac méretéről nem léteznek megbízható statisztikák, ami nehezíti az elemzést.

Kapósak a panellakások is, elsősorban vidéken: a bérleti díjuk ott 1200 forintra emelkedett az OC első fél éves adatai alapján. Ez 10-15 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A fővárosban átlagosan 1350 forintba kerül egy négyzetméternyi panel bérlése, azaz egy másfél-két szobás 50 négyzetméteres ingatlanért csaknem 70 ezer forintot kell fizetni a tulajdonosnak vagy a főbérlőnek, rezsi nélkül. „Annak ellenére, hogy sokan vásárolnak most lakást befektetési céllal, és ők szinte kivétel nélkül kiadják az ingatlanokat, egyre intenzívebb a kereslet Budapesten is” – mondta az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az elemzési vezető. Erre magyarázat lehet, hogy a turisztikailag frekventált helyeken egyre több tulajdonos próbálkozik tartós bérlet helyett inkább rövid távú lakáskiadással.

Tipikus példa erre Budapesten az Astoria és a Blaha Lujza tér közötti terület, azaz a romkocsmanegyedhez közel eső utcák. „Ez a bread and breakfast típusú szolgáltatás valamelyest csökkentheti a kínálatot az albérleti piacon, de önmagában nem elegendő magyarázat az árak ilyen mértékű emelkedésére” – állítja Déry Attila, aki szerint az albérleti trendek feltérképezése azért nem könnyű, mert a legtöbb tulajdonos jelenleg is feketén adja ki a lakását. Már csak ezért sem számszerűsíthető, mekkora többletbevételt jelent például egy felújított lakás egy átlagoshoz vagy egy felújítandó állapotúhoz képest. Annyi biztos, hogy a szebb ingatlanokat minden kerületben könnyebben és gyorsabban lehet kiadni. Jó példa erre a Józsefváros, ahol a körúton egy 81 négyzetméteres, az 1900-as években épült házban található lakást 120 ezer forintért – azaz négyzetméterenként körülbelül 1500 forintért – hirdetnek, míg gyakorlatilag csak egy utcával beljebb, a Corvin sétányon tavaly átadott 74 négyzetméteres lakás bérleti díja ennek csaknem duplája: négyzetméterenként 2800 forint, azaz összesen 210 ezer forint. A közeli János Pál pápa tér századfordulós társasházaiban szintén 1400-1500 forint a jellemző négyzetméterár.

Jobb kínálat a luxuslakásoknál

– Ami a luxuslakásokat illeti, volt rá példa az első fél évben, hogy az átlagos bérleti díj 2,5-szereséért, négyzetméterenként 5 ezer forintért adtunk ki egy nagyméretű, V. kerületi lakást, és egyre bővül a kínálat. A válság utáni években szinte megszűnt a felső kategóriás ingatlanok bérleti piaca, hiszen még a multinacionális nagyvállalatok is visszafogták az ilyen jellegű juttatásokat – még a Magyarországra családjukkal érkező, a felső vezetésben dolgozó menedzserek esetében is. Volt, aki albérleti céllal épített vagy vásárolt budai villáját kényszerült eladni emiatt, most azonban ez megváltozott. A felső kategóriás szegmensben is növekvő keresletet tapasztalunk – mondta Déry Attila.