Terítéken a nukleáris fűtőelemek
Az Euratom Ellátási Ügynöksége (ESA) nem ragaszkodik feltétlenül ahhoz, hogy egy atomerőműnek két vagy több nukleárisfűtőelem-beszállítója legyen. „Ezt a kérdést az atomerőművek üzemeltetőinek kell rendezniük” – közölte a szervezet nukleárisüzemanyag-piaci szakértője a Platts minapi atomipari konferenciáján. Ute Blohm-Hieber kijelentését az orosz RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézte, és egy hazai szakportál hívta fel rá a figyelmet, ellentmondásosnak tartva az erre vonatkozó – és a két új paksi atomreaktor építése miatt is fontos – brüsszeli kommunikációt. Néhány héttel korábban ugyanis éppen Ute Blohm-Hieber jelentette ki a berlini Német Atomfórumon, hogy „a szovjet/orosz típusú VVER reaktorral működő európai erőműveket fenntartó energetikai társaságoknak gondoskodniuk kell az üzemanyag-beszerzés diverzifikálásáról, vagyis több forrásból kell hozzájutniuk a fűtőelemekhez”.
A valóságban talán még sincs ellentmondás. Brüsszel ugyanis az alternatív beszerzés kapcsán csak a lehetőség megteremtését várja el. Arról, hogy egy vállalkozás ténylegesen hány piaci forrásból vásárol, már egyedül maga a vállalkozás dönt, saját üzleti és más megfontolásai alapján. A versenyszabályok e döntési mozgásteret tágítják, amikor előírják, hogy a fűtőelem-beszerzési szerződés nem zárhatja ki alapértelmezésben más szállítók bevonását. (E feltételnek Paks II. érintett szerződése megfelel, ezt az ESA áprilisban ismerte el.)
A „több forrást” az érintett szovjet/orosz típusú reaktorok esetében egyelőre egyedül a japán Toshiba által ellenőrzött és éppen eladni készült amerikai Westinghouse-társaság terméke képviseli. Fűtőelemei azonban az eddigi próbálkozások alapján nem bizonyultak tartósan használhatónak azokban az európai reaktorokban, amelyekben kipróbálták őket. Fordulatot ígér, hogy a társaság a közelmúltban konzorciumot alapított egy műszakilag megfelelő és piacképes termék előállítására, munkájukat az EU kétmillió euróval támogatja.
