Elszálltak a fesztiválsztárok árai
Hétfőn Robbie Williams koncertjével kezdődik az idei Sziget Fesztivál, és úgy látszik, hogy telt ház előtt lép fel a fesztiválkoncertekhez eddig nem szokott brit énekes, aki tavaly szakított a hagyományokkal, és idén már egy tucatból álló fesztiválkoncert-körutat tesz, aminek egyik helyszíne a budapesti Hajógyári Sziget lesz.
Robbie Williams csapata egyfajta presztízs koncertnek tekinti a Szigetet, így a körülbelül tíz fesztivál közül ők választották egyikként a Szigetet, ami egybe esett a szervezők szándékaival is. A szigeteseknek ugyanis legalább ilyen presztízs Robbie Williams fellépése, és az is fontos számukra, hogy a sztár révén egy olyan közönséget is megszólítsanak, amely nélküle lehet, hogy nem látogatna ki a rendezvényre. A szervezők tehát teltházas Robbie Williams koncertre számítanak, és bár a gigászi felléptidíj miatt nem fognak tudni nyerészkedni ezen a fellépésen, de így már nem lesz veszteséges a nyitó nap – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gerendai Károly.
A Sziget Kft. ügyvezető igazgatója más szempontból is bizakodó, a kifejezetten kedvező elővételes eladási adatok alapján rekord látogatószámra számít az idei Sziget Fesztiválon. Ez azért is lenne nagy eredmény, mert tavaly jelentős bővüléssel sikerült a 415 ezer látogató számot elérni, és most innen szeretnének tovább növekedni. Az előjelek biztatóak, a bérletekből idén a tavalyinál is többet sikerült eladni. A napijegyek iránt is jó volt az előzetes érdeklődés, ezért a szervezők várakozásai szerint az idén még több jegyet sikerül eladni, mint 2014-ban.
A Szigetre szóló bérletek 90 százalékát a külföldiek vásárolják, tíz százalékot pedig a magyarok, miközben a napijegyeknél fordított a helyzet: körülbelül 75 százalékot a magyarok, a többit a külföldiek veszik meg. Utóbbiak közül továbbra is a hollandok körében a legnépszerűbb a Sziget, de sokan jönnek Franciaországból, Angliából, Németországból vagy Olaszországból is, sőt ma már az első tíz külföldi piacuk között van Ausztrália is.
A bevételek között a jegyeladásból származik a legnagyobb összeg, a teljes forgalom több, mint háromnegyedét teszi ki, ami egy mérsékelt növekedés eredménye. Ebben a várható látogatószám gyarapodáson túl annak is szerepe van, hogy idén átlagosan 10 százalékkal emelni kellett az árakat – tette hozzá Gerendai. A várható jegyárbevétel-gyarapodás mellett valamelyest emelkedtek a szponzori pénzek, amelyek a teljes büdzsé nagyjából 13 százalékát teszik ki, miközben a vendéglátásból befolyó összeg a bevétel 8-9 százaléka, és ezekhez jön még az állami támogatás, ami 1,3 százalékot képvisel a források között.
A bevételi oldal tehát elég stabilnak, látszik, az viszont aggodalomra adhat okot, főleg a későbbiekben, hogy elszálltak a költségek – emelte ki Gerendai. A szigetesek azzal számoltak, hogy a tavalyi 3,65 milliárd forint után idén 4,2-4,3 milliárd forintból lesz kihozható a fesztivál. Azzal kalkuláltak, hogy idén körülbelül 400 millió forinttal többet kell majd fizetni a sztároknak, és 200 millió forinttal emelkednek az egyéb költségek. Ma már azonban látszik, hogy a fesztiválok közötti felfokozódott verseny miatt elszabadultak az árak hatására a megemelt költségekhez képest is 300 millió forinttal többe kerülnek a sztárok, és az egyéb kiadásokra is mintegy 100 millió forinttal többet kell költeni. Az ilyen nem tervezett kiadásemelkedések között említette Gerendai a reklámadót, a főváros megemelt bérleti díját, a mentőszolgáltatás növekvő költségét. Így szerinte összességében körülbelül egymilliárd forinttal kerül többe az idei Sziget, mint a tavalyi.
Míg korábban az összes költség körülbelül egyharmadát a sztárok vitték el, addig ma már ez a teljes kiadás felét felemészti. Az infrastruktúra (a színpadok bérlésétől, az áramellátástól a vécéken és zuhanyzókon át az ideiglenes város előállításáig) több mint egymilliárd forintba kerül. A korábbi évektől eltérően idén többet, 70 millió forintot kell fizetni a terület bérléséért, és a Sziget most is 100 millió forint értékű szolgáltatást vásárol a fővárostól.
A sztárok mindent megtesznek az árak felhajtásért, de ez a verseny nem fokozható a végtelenségig. Gerendai ezért abban reménykedik, hogy kipukkan ez a lufi, ugyanis így a leggazdagabbak kivételével „belepusztulnak” a fesztiválok. Vagy le kell törni a fellépő árakat, vagy persze lehetne kevesebbet is költeni, kisebb zenekarokat megcélozva, de ebben az esetben azonban ki kell találni, hogy mi mással csábítható a fesztiválra a közönség – más kiutat nem nagyon lát Gerendai. Az egekbe szökő árak mellett az is probléma, hogy ki ér rá a fellépők közül ebben az időszakban, ugyanis a legnagyobb nevek általában vagy a nyár első felében, vagy augusztus közepétől vannak a kontinensen, a köztes időben a japán és amerikai fesztiválok elszívják a térségből a fellépők javát. (Tavaly is épp ezért tették későbbre egy héttel a fesztivált, hogy ne essen egybe a japán fesztiválszezonnal, de mára a szigetország is „csúsztatott” egy hetet, így megint ugyanaz a helyzet állt elő.) Ezért a szigetesek most azon gondolkodnak, hogy célszerűbb lenne akár már jövőre visszatérni a kezdeti idők időzítéséhez, amikor még nem a hét elejétől a végig tartott a fesztivál, hanem szerdától egy hétig. Így két nappal későbbre csúszna a rendezvény, ami nem tűnik soknak, de Gerendai szerint most is volt olyan sztár, akiről mindössze néhány nappal csúsztak le. Augusztus közepétől már könnyebben – és talán olcsóbban is – megszerezhetőek a nagy sztárok, mivel így csak az európai piac szereplőivel kellene versenyezniük. Későbbre, augusztus 20. utánra pedig már azért nem érdemes Szigetet szervezni, mert több, számukra nagyon fontos piacon addigra kifut a nyári szünet – magyarázta Gerendai.
Most azonban még az idei rendezvényre koncentrálnak a szigetesek. A tavalyi siker után eleve bátrabban gondolkodtak fejlesztésekben Gerendaiék. Idén a sztárok mellett például többet költenek az egyéb kulturális programokra is, és az infrastruktúrára (például kempingek kialakítására és a csapadék elvezetésre) is többet áldoztak. Amennyiben a tervezett szinten sikerült volna tartani az idei kiadásokat, akkor a Sziget történetének legjobb éve lehetett volna a 2015-ös, de miután a Volt és a nem rég zárult Balaton Sound is nyereséges volt, a kiadásemelkedés ellenére „a szezon biztosan nem lesz rossz” – fogalmazott Gerendai.
