Jöhet az M gyors - Ötszázmilliárd forint értékű útfejlesztés kezdődik

Ez év végéig, a jövő év elejéig mintegy 220 kilométer köz- és gyorsforgalmi út építésének előkészítése, közbeszereztetése zárulhat le. Ez összességében 500 milliárd forint értékű munkát jelent – mondta Tasó László, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. A pályázatokat a következő hónapokban írják ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél: szeptemberben vagy októberben kezdődhet az M30-as országhatárig húzódó szakaszának építési pályáztatása, november–decemberben írhatják ki egyebek között az M2-es Budapest–Vác közötti szakaszának építésére vonatkozó tendert. Itt valójában a 2A út továbbfejlesztéséről van szó, a jelenlegi nyomvonalon épülne ki az autóút. Szintén gyorsforgalmi úttá építik az M4-est, a Pest megyei, illetve a Berettyóújfalutól az országhatárig tartó szakaszára vonatkozó pályázatot rövidesen kiírják. Még az idén megjelenik – két részletben – az M35-ös továbbépítésére vonatkozó tenderfelhívás is: ez az út húzódik majd Debrecen és Berettyóújfalu között, ahol az M35-ös becsatlakozik az említett M4-es szakaszba, és így újabb gyorsforgalmi út kötheti össze Romániát és Magyarországot. (Nemrég adták át a Romániával kapcsolatot teremtő első autópálya, az M43-as utolsó szakaszát). Ugyancsak várható az M0-s déli szektorának rekonstrukciójára vonatkozó tenderfelhívás, ahogyan az M44 Tiszakürt–Kondoros szakaszának építésére vonatkozó pályázat is. Az említett gyorsforgalmi utak mellett több elkerülő út építése szerepel a közeljövő terveiben, így például Nagylak, Szabadegyháza és Várpalota mellett. További fejlesztés várható a 21. és az 55. főutak egyes szakaszain is. A következő években megépül a komáromi híd, és a kalocsai is prioritást élvez – tette hozzá Tasó László.

A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban az előzőhöz képest feleakkora, 435 milliárd forint brüsszeli forrás áll rendelkezésre a közúthálózat fejlesztésére, amit a hazai büdzsé egészít ki. Az említett beruházások közül a tervek szerint uniós pénzekből finanszíroznák például az M0-s rekonstrukcióját, az M2-es fejlesztését, és ilyen lehet a gyorsforgalmi hálózatba Egert bekapcsoló út is, míg nemzeti forrásból készülhet el például az M44-es vagy az M85-ös újabb szakasza.

A kormány az autóút és az autópálya mellett bevezet egy újabb gyorsforgalmi útfajtát: az M gyorsút olyan helyeken épülne, ahol a forgalom nem indokolja a másik két típust. Az idén októbertől alkalmazható útfajta egyebek között abban különbözik például az autópályától, hogy lehet rajta szintbeli kereszteződés – akár jelzőlámpás is –, és ritkábban lesznek rajta a felüljárók. A kétszer két sávot azonban az M gyorsutakon is fizikai korlát választja el egymástól, és ezeken is lennének olyan kerítések, amelyek távol tartanák a vadakat. Ezeket az utakat a másik kétféle gyorsforgalmi útnál 25-30 százalékkal olcsóbban, gyorsabban lehetne megépíteni, a közlekedés biztonságának megtartása mellett.

Azt még megvizsgálják, hogy a forgalom szempontjából mely szakaszokon érdemes M gyorsutat építeni, de ilyen lehet például az egri vagy a kaposvári bekötőút is, valamint a 76-os út egyes szakasza is – mondta az államtitkár. Szintén ilyen út lehet az M4-nek az M0-s és Cegléd közötti szakasza, és 2018-ig Szolnokot is bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba. A kormány rövidesen dönt arról is, hogy milyen paraméterekkel épüljön meg az M4-es félbehagyott szakasza. A kormány indokoltnak tartaná az M1-es kiszélesítését egy újabb sávval legalább Tatáig – mondta el az államtitkár –, erről azonban még nincs döntés.

A kormány szakított elődeinek a finanszírozási gyakorlatával, amely a magántőkét is bevonta az építkezésbe: a ppp-konstrukció 2037-ig komoly terhet jelent az államnak. Ez évente körülbelül 114 milliárd forintos kiadást jelent, vagyis ennyit fizet az állam a korábbi beruházónak.

A kormány szakított elődeinek a finanszírozási gyakorlatával, amely a magántőkét is bevonta az építkezésbe: a ppp-konstrukció 2037-ig komoly terhet jelent az államnak. Ez évente körülbelül 114 milliárd forintos kiadást jelent, vagyis ennyit fizet az állam a korábbi beruházónak.

-->