Alföldi szőlőtermelők tüntettek szerdán Budapesten az olasz nagykövetség előtt a Magyarországra áramló olasz borok importja ellen. A demonstrációt a Szőlőtermelők Érdekvédelmi Szövetsége szervezte annak érdekében, hogy megállítsák az olcsó olasz borok behozatalát.
Az olasz borok importja szerintük ellehetetleníti a legnagyobb magyar bortermelő vidék, a kunsági borvidék termelőit, mivel nem tudnak versenyezni az olcsó olasz termékekkel. (A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint viszont az országba érkező lédig borászati termékek mennyisége évről évre jelentős csökkenést mutat. Tavaly mintegy 300 ezer hektoliter volt, az idei első fél évben pedig 125 ezer hektoliter.)
Budavári László a szőlőtermelők képviseletében mintegy kétszáz alföldi szőlőtermelő előtt elmondta, hogy 24 eurócentért, mintegy 72 forintért nem lehet Magyarországra bort szállítani, csak úgy, ha azt hamisítják. Az a bor, amely Magyarországra kerül Olaszországból, vélhetően vegyi úton előállított termék, mivel valódi bort ilyen olcsón előállítani nem lehet, az eladási ár még a megtermelt szőlő önköltségi árát sem fedezi.
Ezért szorgalmazta, hogy Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke mondjon le, mivel nem tett semmit a magyar szőlőtermelők érdekei védelmének érdekében. Szerinte olyan szervezetre van szükség, amely a szőlőtermelők érdekeit önállóan képviseli. Így kezdeményezte egy szőlőtermesztőket összefogó új szervezet létrehozását a HNT mellett.
A kormányt pedig arra kérte, hogy a migrációt megállítani tervezett kerítéshez hasonlóan húzzon „falat” a magyar élelmiszerek, köztük a bor védelmének érdekében is az ország köré, hogy hamis áruk ne kerülhessenek külföldről a magyar piacra. Ez nemcsak a magyar élelmiszer-előállítók és mezőgazdasági termelők érdeke, hanem a fogyasztóké is.
Barkóczi János kiskőrösi termelő, a demonstráció egyik szervezője arról beszélt az MTI-nek, hogy a tüntetés valódi oka a Magyarországon évek óta rendkívül alacsony felvásárlási ár, amelynek egyik kiváltó oka az olcsó olasz borok beáramlása. Idén a szőlőfelvásárlók igen alacsony árat, kilogrammonként 60-75 forintot kínáltak az eddigi termésért.
A múlt évben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának országos felvásárlási átlagára 85 forint volt kilogrammonként, idén pedig 90-95 forintban határozta meg a HNT ezt az árat, ez lényegében az önköltséget fedezné. Szerinte a szőlőtermelés akkor lenne kifizetődő, ha a mostani önköltségi árat 20-25 százalékkal megnövelnék, amiből keletkezne némi nyereség, és jutna pénz az amortizáció pótlására is. A tüntetők petíciót adtak át Olaszország magyarországi nagykövetének.
A petíció lényege, hogy az olasz kormány akadályozza meg a borhamisítást az európai normáknak megfelelően. A tüntetők ezt követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága előtt demonstráltak, azt követelve, hogy a Nébih az eddiginél is jobban védje a magyar termékeket az országban, köztük a magyar borokat. A Nébih szerint ők minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a magyar fogyasztók megfelelő minőségű és nyomon követhető borászati termékeket vásárolhassanak. A hatóság az elmúlt években folyamatosan, kiemelten és tételesen ellenőrizte az Olaszországból származó bortételeket is. A vizsgálatokon hamisított terméket nem találtak, kizárólag minőségi kifogások, érzékszervi hibák fordultak elő.
A Nébih az első nemzetközi hírek megjelenését követően haladéktalanul és soron kívül megkezdte a borhamisítási botrányban érintett olasz cégektől származó, Magyarországra importált készletek ellenőrzését, és zárolt mintegy 50 ezer hektoliter bort. A laboratóriumi vizsgálatok során a termékek összetételével kapcsolatos kifogás eddig nem merült fel, csupán érzékszervi hibák akadtak. A Nébih egyébként évente 1200 bormintát vizsgál az országban. Emellett a megyékben a kormányhivataloknál dolgozó borászati felügyelők ugyancsak végeznek ellenőrzéseket. A kifogásolt tételek aránya mindössze 5,6 százalék.
„A szőlőt úgy termelik, ahogy azt megfizetik”
A Nébih szakmai igazgatóságánál a tüntetők petícióját Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára vette át, aki az MTI-nek azt nyilatkozta: „A szőlőt úgy termelik, ahogy azt megfizetik, ezért fontos, hogy a szőlőnek olyan ára legyen, hogy annak termelése fenntartható legyen hosszú távon gazdaságilag is, mivel magyar szőlőtermelés nélkül nincs magyar borászat.” Szerinte ezzel a ténnyel a szakmában, az ágazatban mindenki tisztában van, csak néha a rövid távú érdekek felülírják a hosszú távú közös érdekeket.
