Drága városokban jó az élet

Zürichben a legdrágább az élet a világon – ha a lakásköltségeket nem számoljuk –, és utána is egy svájci város, Genf következik a UBS bank szakértői által összeállított, 71 nagyvárost felölelő listán. Az 1971 óta tizenhatodszor kiadott listán az etalon New York, a százhuszonkétféle termékből, illetve szolgáltatásból álló kosár ottani árát veszik száznak, ez alapján került élre a két svájci város (a 2012-es UBS-kutatás szerint Oslo volt a legdrágább).

Egy háromtagú családnak Zürichben 3600 dollárnál is többet kell költeni a megélhetésre, New Yorkban 3340 dollár elég erre – ezek az összegek nagyjából a két és félszeresét teszik ki annak, amit a lista végén, Bukarestben, Szófiában vagy Kijevben kell adni a kosárért. A lakásköltségeket is figyelembe véve New York áll az élen: egy két hálószobás, bútorozatlan lakás kibérlése mellett havi 4620 dollárba kerül az élet.

Budapest a kilencedik legolcsóbb város (három éve még hátulról a 25. volt), a térségben Varsó és Pozsony is drágább megélhetést kínál, Prága viszont valamivel kedvezőbbet. (Az utolsó tízben lakásköltségekkel és anélkül is ugyanazok a városok vannak, egy-két helycserével.) Egy budapesti családnak havi 1591 dollárba kerül a kosár, míg Kijevben 1273 dollár is elég.

A drága városokban élőket vigasztalhatja, hogy a keresetek is ott a legjobbak. A UBS 15 foglalkozás bruttó és nettó órabéreit hasonlította össze, a buszsofőrtől a villamosmérnökön át az ápolónőig – a legjobban akkor járnak, ha Zürichben, Genfben vagy Luxembourgban keresik a kenyerüket. A lista végén Nairobi, Jakarta és Kijev áll, az ott dolgozók zürichi kollégáik fizetésének mintegy 5 százalékával kell hogy beérjék. Budapesten se kell túl sokra számítani: a New York-i keresetek 15,9 százalékát lehet elérni, megelőzve Pekinget (14,4) vagy Bukarestet (14).

A kosár, illetve az éves nettó alapján a vásárlóerő is azokban a városokban a legjobb, ahol a legmagasabbak a bérek (Luxembourg itt megelőzi svájci társait), és a sereghajtók is ugyanazok, csak Kijev, Nairobi, Jakarta sorrendben.

Budapest a maga 34,7-es indexével az 59. a listán, megelőzve Prágát (33), de jócskán lemaradva Varsótól (43,7) és Pozsonytól (53,4).
A szakértők azt is megnézték, hogy mennyit kell dolgozni olyan globális termékekért, mint egy Big Mac vagy egy iPhone6 mobil. A hamburgerért Hongkongba érdemes menni, ott már 9 percnyi munkával összejön az ára, de Zürichben is elég hozzá 11 perc. A 71 város átlaga 27 perc – ehhez képest Budapesten 44 percet kell gürcölni egy Big Macért, Európában csak Kijevben rosszabb ennél a helyzet (55 perc).

Az iPhone-nál már órában mérik az elvárt időt: átlag 119 órányi munka kell egy ilyen mobilhoz, erős szórással. Zürichben 20, New Yorkban 24 óra béréből összejön a készülék ára, Kijevben viszont pontosan 627,2 óra kell hozzá, azaz – 40 órás munkahéttel számolva – majdnem négy hónap. Budapestre 183,7 órát számoltak ki a UBS szakértői, ennél Prágában és Varsóban is mintegy 40 órával kevesebb kell az iPhone6 megszerzéséhez.

Az se mindegy, hogy az életszínvonal mögött mennyi munka van: 19 városban – nagyrészt Ázsiában – évi 2000 óránál is több a kötelező munkaidő, jellemzően 20 napnál kevesebb éves szabadsággal. A legkevesebb időt a nyugat-európai városokban írják elő, a legtöbb szabadnap mellett. Hongkongban például évi 2606 óra munka mellé 17 nap szabadság jár, míg a heti 35 órás francia munkaidőt élvező párizsiak évente csak 1604 órát dolgoznak, és 29 napon mehetnek szabadságra. Budapest az évi 1910 órányi munkával az európai és a régiós átlag fölött van, a 26 szabadnap nagyjából átlagos.

Soktényezős egyenletek

Az idei UBS-lista élére a svájci jegybank röpítette Zürichet és Svájcot – állapította meg a tanulmány a főbb külső tényezőket összegezve. (A frank erősödése nélkül New York vitte volna el a pálmát.) Az orosz és az ukrán városok az ukrajnai konfliktus, illetve a szankciók miatt csúsztak le (Kijev az ár- és a bérlista végére került). Az árfolyamváltozások miatt főleg a dél-amerikai és az ázsiai városok kerültek lejjebb, kivéve a von felértékelődése nyomán feljebb pozicionált Szöult. A kontinensek között továbbra is Ázsiában a legnagyobb a szórás az árak és a bérek terén, a legkisebb pedig Észak-Amerikában.