Felhőközpont Budapesten

A következő hónapokban mintegy száz fővel nő az SAP-nál dolgozók száma, az új munkatársak többségét a hárommilliárd forintos beruházással létrehozott, budapesti felhőinformatikai támogatóközpontban alkalmazzák majd – mondta el Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. A létesítmény a szoftvercég legnagyobb ilyen jellegű európai központja. A vállalat egyre nagyobb figyelmet fordít a felhőalapú megoldásokra, amelyekből csak a második negyedévben 552 millió eurós bevételt értek el, s ez 129 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az SAP az elmúlt két évben jelentős fejlesztésbe kezdett Magyarországon. A társaság hazai leányvállalatánál 2013-ban még csak 500-an voltak, azonban a múlt év végére a létszám már 630-ra nőtt, jelenleg pedig 700-an dolgoznak a vállalatnál. A tervek szerint a jövő év elejére az alkalmazottak száma elérheti a 800-at. A számottevő fejlődés miatt egyelőre két külön épületben dolgoznak az SAP munkatársai, azonban már megkezdődött egy új épületszárny építése a jelenlegi irodájuk mellett, a Graphisoft Parkban. Az új, 5500 négyzetméteres épületrészt az elképzelések szerint 2016 végétől veszik birtokba.

„A magyar piacon a felhőtípusú árbevétel aránya még nem olyan mértékű, mint amit a nemzetközi trendek mutatnak. Tapasztalataink szerint a magyar cégvezetők nem igazán kezdeményezőek abban, hogy elsőként próbáljanak ki egy újdonságot” – közölte Ablonczy Balázs. Az IDC prognózisa szerint az idén 50 százalékos növekedés várható a felhőalapú előfizetések magyarországi piacán, és a következő években is hasonló mértékű bővülés várható ebben a szegmensben.

Az SAP hazai érdekeltségei a múlt évben 19,7 milliárd forintos bevételt értek el, ami tízszázalékos fejlődést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A vállalat vezetője az idén 21 milliárd forint körüli forgalommal számol, illetve mintegy száz új ügyféllel. A cég megoldásait jelenleg 1400 társaság használja itthon, amelyek között több száz közép- és nagyvállalat található. „Annak ellenére, hogy az állam egyre nagyobb szerepet vállal bizonyos szektorok tevékenységében, sikerült megtartani a pozíciónkat. Így például az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-nél is SAP-rendszert használnak a könyveléshez, számlázáshoz, az ügyfélszolgálatnál. De más állami nagyvállalatok is úgy döntöttek, hogy szigetszerű megoldások helyett integrált, a pénzügyi menedzsmentet, a készletgazdálkodást, a logisztikát és egyéb területeket magában foglaló rendszert alakítanak ki, így például a Magyar Közút és a MÁV is” – tette hozzá az SAP vezetője. Ezen bevezetéseknek köszönhetően a vállalat hazai forgalmában a korábbi öt százalékról 15 százalékra nőtt az állami szektor részesedése.

Ablonczy Balázs szerint sikerült jól felhasználni az informatikai területre szánt európai uniós forrásokat az előző uniós költségvetési ciklus végén, az utóbbi két évben. Ha az elmúlt időszakban eredményesnek bizonyult gyakorlat folytatódik, akkor az év második fele, illetve 2016–2017 gyorsulást hozhat az informatikai projektekben.

SAP-ra váltottak a buszos cégek

Júliusban jelentették be, hogy egységes informatikai rendszert vezetett be a Vértes Volán, valamint az Alba Volán utódvállalata, a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ (KNYKK). A havonta 7,3 millió utast szállító társaság az SAP vállalatirányítási rendszerét választotta. Az iparág-specifikus megoldás bevezetése 78 millió forintba került, amelyet központosított közbeszerzés keretében valósítottak meg. A két busztársaság közlekedési központba való beolvadása tette szükségessé új informatikai koncepció létrehozását. Ennek köszönhetően pontos, egységes képet kap működésének minden mozzanatáról a több mint ezer főt foglalkoztató társaság.