Megtorpant az építőipar

Mindössze 0,2 százalékkal nőtt júliusban az építőipari termelés, az épületek építése 0,5 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények építése 0,9 százalékkal nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Júniushoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján a termelés 3 százalékkal csökkent, az év első hét hónapjának eredményei viszont 6,7 százalékkal múlták felül az előző év azonos időszakáét.

A vállalkozások szerződésállománya július végén mintegy 47 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Nem túl biztató adat az sem, hogy a megkötött új szerződések volumene 4,2 százalékkal csökkent júliusban az egy évvel korábbihoz képest: az épületek építésére kötött szerződéseké több mint 12, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 0,2 százalékkal.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábban már jelezte: az ágazat teljesítménye csökkenhet, és a számok most igazolják is ezt. Koji László, a szervezet elnöke ennek ellenére úgy véli, az építőipar képes lesz megismételni tavalyi teljesítményét, a 2100 milliárd forintos termelési értéket.

Az év első felében a 2013-as és 2014-es nagy értékű szerződéseik éreztették hatásukat, ezek kifutásával azonban lassulás kezdődött. A közbeszerzési hatóság első féléves statisztikáiból pedig az derül ki, hogy nagyjából 35 százalékkal kevesebb beruházási szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában – hívta fel a figyelmet Koji. Ezt a lakossági oldal biztosan nem tudja pótolni.

A KSH ugyanakkor nem látja a számla nélkül végzett kisebb-nagyobb lakossági építési és felújítási munkákat. Erre a magánmegrendelők kényszerítik rá az építőipart azzal, hogy nem fizetik meg a 27 százalékos áfát. Koji László szerint Románia az 5, Lengyelország a 8, Csehország pedig a 10 százalékos lakásáfával is jobban megtalálja a számításait a költségvetési bevételekkel, mint Magyarország a 27 százalékos adóval.

Kálmán Péter, a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó Óbuda-Újlak Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy bár az épületek főcsoportjában a kibocsátási szint a válság óta először ismét meghaladta a 2010-es értéket, a javulás átmenetinek bizonyult, és a trend tavasztól enyhe csökkenésbe fordult. Ennek oka részben az, hogy nem indultak a korábbi évek ipari óriásberuházásaihoz hasonló léptékű projektek, míg az irodapiac bővülése a vártnál lassabb, a kiskereskedelmi ingatlanpiac pedig telített. Annak ellenére, hogy a használtlakás-piacon egyre nagyobb a forgalom, ennek nem számottevő az építőiparra gyakorolt hatása, az újlakás-építések terén pedig még mindig a válság hatása érzékelhető. A szakember szerint – figyelembe véve a szerződésállományra és az új szerződésekre vonatkozó adatokat is – középtávon a trend negatívba fordulhat.

Az egyéb építmények főcsoportban a szerződésállomány közel egy éve meredeken csökken. Az infrastrukturális és közműberuházások finanszírozása pedig az elmúlt években szinte kizárólag az EU-s támogatásoktól függött. Figyelembe véve az épületek építése főcsoport alacsony kibocsátási szintjét és az egyéb építmények szerződésállományát, 2016 elejére a szektor egésze várhatóan csökkenni fog. A trendet az új EU-s pénzügyi ciklus pályázati forrásai előreláthatóan csak jövő év második felére tudják majd megfordítani – tette hozzá Kálmán Péter.

Hiányzik a lendület

Az Erste Bank elemzője csalódást keltőnek nevezte a számokat. Ürmössy Gergely elmondta: továbbra is az állami megrendelések húzzák az ágazatot. A magánszektorból még mindig nem látszik az a szükséges impulzus, amely ahhoz kellene, hogy a növekedés fenntartható maradjon. Ő mégis úgy véli, az év hátralévő részében még fennmarad a visszafogott ütemű növekedés. Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője továbbra is a lakásépítési koncepciót hiányolta.