Ötezer forintos dugódíj

A BKV finanszírozásának kapcsán a Világgazdaságban a múlt héten megfogalmazott forgatókönyv valósulhat meg, Tarlós István főpolgármester ugyanis pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a miniszterelnökhöz fordul a BKV finanszírozásának ügyében. A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy a budapesti tömegközlekedés biztosítása a főváros törvényen alapuló kötelezettsége, az államtól átvett feladat, „de messze túlnyúlik a főváros határán át az agglomerációba”. Ez – az utazási kedvezményekkel együtt – évente 30 milliárd forintos többletterhet jelent a fővárosnak.

Budapest kötelessége a törvény szerint a közigazgatási határig tart, utána elvileg egy centiméterrel sem – hangsúlyozta a főpolgármester. Ennek ellenére a főváros 26 települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést – köztük öt HÉV-vonalat – működtet az agglomerációban. Budapest egy fillért sem kap az agglomerációs HÉV-vonalak üzemeltetésére. Az agglomerációs közlekedés fenntartása a fővárosnak évente 15,9 milliárdba kerül, „négyszer annyiba, mint amennyi bevétele származik belőle”.

A főpolgármester elmondta, hogy reális költségmegosztás esetén az agglomeráció településeinek a mostani hozzájárulásukat a húszszorosára kellene növelniük, „ami nem reális”. A probléma megoldása az lehet, ha Budapest többlettámogatást kap a központi költségvetésből, vagy az állam visszaveszi a szolgáltatást – tette hozzá Tarlós. A főpolgármester szerint célszerű volna megvizsgálni azt is, hogy az utazási kedvezményeket átalakítsák, rászorultsági alapon. Jelenleg ugyanis a fővárosban a teljesen díjmentes utazások aránya több mint 12 százalék, ami nagyon magas.

A dugódíjjal kapcsolatban a főpolgármester elmondta, hogy a fővárosi kerületi polgármesterek és szakemberek kétlépcsős javaslatot dolgoztak ki: az egyik az egész fővárosra érvényes Budapest-matrica bevezetését jelenti, ami évente 5000 forintba kerülne, és a megyei autópálya-matricához hasonlóan működne, vagyis ezzel a vidéki lakosok az egész fővárosban közlekedhetnének. Az éves „matrica” mellett lenne havi is, ez 450-500 forintba kerülne, és ezek összességében éves szinten 700-800 milliós bevételt hoznának a fővárosnak. Amennyiben ezt kiterjesztenék a budapesti lakosokra is, az 2-2,5 milliárd forint bevételt eredményezne. A másik elképzelés szerint egy kombinált rendszert vezetnének be, vagyis a Budapest-matrica mellett a szűkebb belvárosra (a Hungária körútnál bentebbi területre) vonatkozó, még meg nem határozott mértékű díjat vetnének ki. Ehhez jogszabály-módosításra is szükség lesz – tette hozzá Tarlós.

Budapest nem fizet

A főváros a 2017-es vizes-vb előkészületei miatt adta át ingyen az államnak a Dagály fürdőt, az átadásért viszont kétmilliárd forint áfát kellene fizetnie a városnak. Ezt a főváros nem tervezi, nem kívánja kifizetni – hangsúlyozta Tarlós, aki szerint mivel a terület köztulajdonból került át köztulajdonba, nem lehet vagyonvesztésről beszélni.