Csaknem 50 százalékkal nőtt a magyarországi internetes sajtótermékek száma 2011 óta, amikortól a médiatörvény szerint kötelezően regisztrálni kell ezeket a médiahatóságnál. „Folyamatosan nő a nyilvántartott internetes sajtótermékek száma” – erről tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az internetes újságok népszerűségét jelzi, hogy idén csaknem száz sajtóterméket regisztráltattak a hatóságnál, aminek eredményeként napjainkig 3083 internetes sajtóterméket és hírportált jelentettek be. A kérelmek száma alapján a megoszlás egyenlőtlen, és a „regisztrációs hajlandóságot” befolyásoló különös tendenciák, egyedi tényezők nem jellemzőek – válaszolta a hatóság arra a kérdésünkre, hogy milyen dinamika jellemzi a regisztrációs kedvet. Az első, 2012 eleji összesítés szerint még csak 2170 netes újságot tartott nyilván a médiahatóság.
Ráadásul az említett 3083-nál több internetes sajtóterméket regisztráltak napjainkig, de több esetben előfordult, hogy valamilyen okból törölték a regisztrációt. Ezeknek a száma viszont jóval elmarad az újonnan „bejegyzettekhez” képest, hisz míg például idén csaknem százat regisztráltak, addig az elmúlt négy és fél év alatt csak 76-ot töröltek. Arról viszont nem lehet tudni, hogy melyek a legkedveltebb és ezáltal leggyakoribb tartalmú internetes újságok: a tematika nyilvántartását a médiatörvény nem sorolja az NMHH hatáskörébe, emiatt a hatóságnak erre vonatkozóan nincsenek adatai.
Egyes weblapoknak már másfél évtizedes múltjuk van, az oldalak regisztrációja viszont viszonylag új keletű. Az internetes sajtótermékek önálló nyilvántartását a korábbi jogi szabályozás nem ismerte, emiatt ha az internetes oldal 2011. január 1. előtt megfelelt az időszaki lap fogalmának, az alapító/kiadó bejelentésének megfelelően időszaki lapként került be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásába.
Azokat az internetes tartalmakat kell bejelenteni a hatósághoz, amelyek a médiatörvényben meghatározott sajtótermék fogalmának megfelelnek. Az alapító/kiadó jogosultsága és kötelezettsége annak megítélése, hogy az általa megjelentetett tartalom esetében teljesül-e a sajtóterméket meghatározó négy együttes fogalmi elem: gazdasági szolgáltatásként való megjelentetés; szerkesztői felelősség fennállása; tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél; eljuttatás a nyilvánossághoz mint elsődleges cél. A bejelentést az alapító/kiadónak az első megjelenéstől számított hatvan napon belül kell megtennie.
Nem csupán mennyiségi, hanem szerkezeti változások is zajlanak a piacon. A Napi Gazdaság megszűnésével eltűnt például a lap internetes változata, a Napigazdasag.hu, de helyére lépett a nevet váltó printváltozat Magyaridok.hu címen. A Cink.hu pedig a napokban jelentette a megszűnését, mert a tulajdonos nem kívánta tovább finanszírozni. Nemrég megújult, és némileg nevét is megváltoztatta a Central Média kiadásában megjelenő Hír24.hu, mai nevén 24.hu. A tervek szerint ősszel elindítják új portáljukat a TV2 egykori dolgozói, élükön György Bencével, és az év végéig az is kiderülhet, hogy a Telekomtól mely cég tulajdonába kerül a piacvezető Origo.
Az internetes sajtótermékek számának gyarapodásával párhuzamosan folyamatos az internetes hirdetések térnyerése, a trend tavaly is folytatódott. Így a 189,05 milliárd forintos hazai reklámköltésből az internetes hirdetések 47,3 milliárd forintot hasítottak ki. Ezzel az internetes reklámok piaci részesedése 22,2-ről 24,9 százalékra emelkedett a reklámköltésekben. A növekedés azonban nem akkora, hogy a sorra jelentkező új kiadványok számára rentábilis működést eredményezzen. Az összeg meghatározó része a nagy portáloknál landol, sok kiadvány nyilvánvalóan nem tudja magát eltartani a piaci bevételeiből. Ráadásul az online reklámpiac bővülésének szerkezete is kedvezőtlen a netes sajtónak.
Folyamatosan visszaszorul a hagyományos display reklám, miközben egyre nagyobb teret nyernek a kereső és a listing típusú hirdetések. A netes reklámköltés szerkezete tehát úgy tolódik el, hogy abból egyre kevésbé profitálnak a lokális tartalomgyártók, miközben a bevétel egyre nagyobb része az internetes piac globális, nem tartalomgyártó szereplőihez kerül. Markáns tendencia a mobilos reklámköltések robbanásszerű emelkedése is, de ezt még nem tudják eléggé kihasználni a netes újságok.
Bejelentés nélkül jöhet a bírság
Ha a hatóság – hivatalból vagy ügyféli bejelentés alapján – azt észleli, hogy valamely internetes tartalom alapítója/kiadója a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, általános hatósági felügyeleti eljárást indíthat. Az eljárás elsődleges célja annak megállapítása – az alapító/kiadó bevonásával –, hogy a tartalom ténylegesen bejelentési kötelezettség alá esik-e (megfelel-e a sajtótermék fogalmának). Ha bejelentésköteles a weboldal, az NMHH döntésében felhívja az alapítót/kiadót elmaradt kötelezettségének utólagos teljesítésére. Együttműködési hajlandóság hiányának – a bejelentés elmaradásának – esetén a hatóság a médiatörvény alapján egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság összegének meghatározása a jogsértés súlyához, ismétlődéséhez, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz mérten (arányosság) történik.
