Fizethet a Fiat és a Starbucks

Az Európai Bizottság precedensértékű döntést hozott szerdán a Starbucks és a Fiat ügyében, tiltott állami támogatásnak minősítette át az egyes tagállamok által nyújtott egyedi, versenytorzító adókönnyítéseket. A két céget 20-30 millió eurós összeg megfizetésére kötelezték – a pontos összeg kiszámítását és beszedését a nemzeti adóhatóságra bízták –, és a feleket eltiltották a jogsértő gyakorlat további alkalmazásától. A döntés borítékolható volt, Margrethe Vestager dán versenyügyi biztos ugyanis előre jelezte, hogy véget vet ennek a rutinszerűen űzött gyakorlatnak, melynek olyan haszonélvezői is voltak, mint az Apple vagy az Amazon. A biztos közleményében hangsúlyozta: reméli, a bizottság döntése eljut mind az illegális kedvezményeket kínáló tagállamok, mind a vállalkozások illetékeseihez, és egyértelmű lesz, hogy a nemzeti hatáskörben fair módon megállapított adókulcsok mindenkire vonatkoznak, cégmérettől függetlenül. A tételekből az is világossá vált, hogy Vestager fontosabbnak tartja az adóelkerülések drasztikus szigorítását, mint az érintett vállalatok agyonbírságolását. A jövőben viszont kőkemény szigorral lépnek fel mind a tagállam, mind az adóelkerülés kedvezményezettje ellen.

A Starbucks jövedelmét a 2,5 százalékos egyedi holland kulccsal adózta le ahelyett, hogy a 25 százalékos normál kulccsal tette volna – írja a Financial Times, ráadásul a licencdíjakkal és a transzferárakkal is trükközött, „aranyárban” számlázva le például a Svájcból a hollandiai pörkölőjükbe leszállított babkávét.

A Fiat náluk is megbecsültebb szereplő volt Luxemburgban, amelynek korábbi miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker most az Európai Bizottság elnökeként lép fel saját korábbi gyakorlatuk ellen. A Fiat a vállalaton belüli elszámolások és hitelezés központját vitte a nagyhercegségbe. Leányvállalata, az FFT egyszázalékos adót fizetett 29 helyett, ezzel 200 millió eurót takarított meg. Az érintettek kivétel nélkül azt állítják, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követtek el, legális eszközökkel csökkentették az adójukat. A Starbucks már jelezte is, hogy bíróságon támadja meg a brüsszeli döntést. Szóvivőjük szerint a fejük fölött folytatott EU–holland vitának isszák most a levét – ártatlanul. A cég emlékeztet arra, hogy a visszakért 20-30 millió eurónál nagyságrenddel több, globálisan 3 milliárd dollár adót fizettek a kérdéses, 2008–2014-es időszakban. Luxemburg sem ért egyet a bizottsági indoklással, s tanulmányozza a döntést, a jogorvoslatról ennek fényében határoznak.

Paradicsomi állapotok

Luxemburg a tavaly kiszivárogtatott dokumentumok szerint mágnesként vonzotta magához a multinacionális nagyvállalatokat. A félmillió lakosú nagyhercegség által felkínált adókedvezményeket szektorsemlegesen terítették, a listán szereplő 340 vállalat között a Pepsi, az IKEA, az Accenture, a Burberry, a Procter & Gamble, a Heinz, a JP Morgan és a FedEx neve éppúgy felbukkan, mint a Coach táskagyártóé, az Abbott Laboratories gyógyszercégé, az Amazon e-kereskedelmi óriásé vagy a Deutsche Banké.