BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Árverseny vár Paks II.-re

Sem áramhiány, sem jelentős áramár-emelkedés nem várható a szakértők szerint Európában azokban az években, amikor a paksi atomerőmű új blokkjait üzembe helyezik. Így az új egységeknek 2025-től és 2026-tól jelentős árversenyre kell felkészülniük az akkorra drámaian átalakuló piacon.

A földrész áramkereslete a legtöbb várakozás szerint évente legfeljebb egy százalékkal bővül. Az európai rendszerirányítók szövetsége, az ENTSOE évi 0,8 százalékkal kalkulál 2025-ig, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egyik forgatókönyve évi 0,5, a másik évi 0,3 százalékkal.

„Míg korábban a GDP egyszázalékos bővülése körülbelül félszázalékos villamosenergiaigény-növekedést hozott, ma már ennél lényegesen kisebbet, így évente egy százalék alatti fogyasztásnövekedéssel kalkulálhatunk” – válaszolt lapunknak Mezősi András, a REKK kutatója. Szerinte e növekmény bőven kielégíthető az EU túlépített erőmű-kapacitásaival, figyelembe véve a leállítandó létesítmények pótlását is. A földrész ma tele van 10-15 százalékos kihasználtságú gázüzemű erőművekkel, ezeknek a többségét ebben az évtizedben adták át.

A szenes kapacitások a mostaninak a kétharmadára, harmadára esnek 2030-ig az IEA két forgatókönyve szerint, az ENTSOE pedig 12 százalékra teszi a nukleáris kapacitások szűkülését. „Új erőművekre tehát még gyenge kereslet mellett is szükség lesz – mutatott rá Varró László, az IEA menedzsere –, de ezek jellemzően a nap- és szélerőművek lesznek a klímapolitikai célok miatt.

E célok a nulla károsanyag-kibocsátású atomenergiának is kedveznek.” Egy közvetett ok is arra utal, hogy Paks II. egy jellemzően „zöld és gáz”-erőművi környezetben találja majd magát: egy nagyerőmű-beruházás olyan hosszú ideig tart, hogy ha a következő tíz évre lenne ilyen terv, arról már tudnánk, erről Stróbl Alajos, a Pöyry Erőterv szakértője beszélt a Világgazdaságnak.

A megújuló alapú európai áramtermelés terjedésével általánosabbá válik a decentralizált energiaellátás is. A kérdés tehát nem az Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint, hogy 2025-ben és 2026-ban mennyi megújuló energia lesz az országban, hanem hogy akkortól mit kezdünk az egyszerre működő, együtt 4400 megawattnyi kapacitású hat paksi blokk áramával. Könnyebb lesz 2035-től, amikor már csak a két új egység működik.

A szakember hangsúlyozta, hogy nap- és szélenergia-kapacitások létesítési költsége egyre versenyképesebb, kesztyűt dobva más áramtermelő módoknak. Ugyanakkor e költségeket Varró László szerint a nagyon eltérő termelési profil miatt nehéz összevetni az atomenergiáéval. Tény viszont, hogy az előbbiek költségei az elmúlt öt évben látványosan estek, az atomenergiáé nem, ez utóbbi európai projektek többéves csúszásban és több milliárd eurós költségtúllépésben vannak.

Az előrejelzések szerint 2030-ig nem várható nagy áramár-növekedés Ez nem kedvez az új atomerőműveknek, mert – mint Mezősi András rámutatott – ezek megtérülése megawattóránként mintegy 100 eurós áramárat feltételez, most viszont a piacon 40 euró körüli a legkeresettebb termék, a zsinóráram ára.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek