Az uniós projektek kerülhetnek bajba az új közbeszerzési törvény miatt

A hónap elején hatályba lépett új közbeszerzési törvény nemcsak a közszférára, hanem a magánszféra vállalkozásaira is közbeszerzési terhet ró a támogatásból megvalósuló beszerzések tekintetében, ennek egyik esete az, amennyiben a támogatási összeg eléri a huszonötmillió forintot. Mivel az új szabályozás a már korábban megkötött támogatási szerződések tekintetében is irányadó, ez akár fel is boríthatja az érintett projektet időtervét -  hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A most induló projektekben pedig az esetleges nehézségek megelőzése végett érdemes már a támogatási szerződés megkötése során előrelátóan tervezni a beszerzési folyamatot.

A törvény jelentősen szigorítja a magáncégek beszerzési kötelezettségét állami vagy uniós támogatásból megvalósuló beruházásaik tekintetében - hívják fel a figyelmet. Amennyiben egyébként egy közbeszerzésre nem köteles vállalkozás hazai vagy uniós támogatásban részesül és az adott beszerzéshez igénybe vett közvetlen támogatás mértéke meghaladja a huszonötmillió forintot, akkor a vállalkozás közbeszerzésre köteles szervezetté válik ezen építési beruházása, árubeszerzése vagy szolgáltatás-megrendelése tekintetében.

„Mivel a kötelezettség nemcsak a jövőbeni, hanem a már megkötött támogatási szerződések tekintetében is irányadó, ez felboríthatja az érintett projektek ütemezését” – jelezte Szabó Levente, a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás alapító partnere. Ebből szerinte az következik, hogy a támogatási szerződések beruházási és közbeszerzési tervei a törvény erejénél fogva újraírandóak lennének, mivel azok még a régi jogszabály szabályai alapján készültek.

Az anomáliát érzékelhette a kormány is, mert törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. E javaslat szerint a november 1-ét megelőzően megjelent felhívás alapján odaítélt uniós támogatás kedvezményezettjei e körben mentesülhetnek a közbeszerzési kötelezettség alól.

„Mindazonáltal a törvényjavaslatot még nem fogadta el a Parlament és tudomásunk szerint az elfogadása esetén is csak 2015. december elején léphetne hatályba” – hangsúlyozta Dudás Gábor, a társulás közbeszerzési szakértője. Kiemelte: a közbeszerzés mellőzése a megkötött szerződés semmisségének megállapításához is vezethet, illetőleg ilyen esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság egyaránt jogosult lehet a jogsértésért felelős személlyel vagy szervezettel szemben bírság kiszabására. Sokkal nagyobb veszélyt jelenthet azonban az szerinte, hogy ha akár valamely szerződés semmissége, akár a nem megfelelő közbeszerzési tervezés miatt a projekt megvalósítása késedelmet szenved, mivel ez – az általában egyébként is feszített ütemezés miatt – a projekt meghiúsulását is eredményezheti.

Amennyiben pedig egy vállalkozás november 1-ét követő felhívás alapján odaítélt állami, önkormányzati vagy uniós támogatásból valósít meg építési beruházást, szolgáltatás-megrendelést vagy árubeszerzést, akkor az a folyamatban levő törvénymódosítás alapján is mindenképpen közbeszerzés-köteles lesz, amennyiben a közvetlen támogatás beszerzésenként meghaladja a huszonötmillió forintot. „Az érintett vállalkozásoknak ezért érdemes már a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a pályázat benyújtásakor is a korábbinál körültekintőbben eljárni és az adott projekten belül a szerződések és az arra allokált támogatások tervezésével közbeszerzési szempontból is előre gondolkodni” - javasolta Szabó Levente. A szakértők szerint az új, szigorúbb szabályozás a támogatásból megvalósuló építési beruházásokat fogja leginkább érzékenyen érinteni, mivel ezek esetében hamar elérhető az értékhatár.