Az eredeti tervekkel szemben nem zárul le az állami földek eladásának programja 2015 végeztével – ez megfelel a mezőgazdasági szereplők várakozásainak is. A november közepén induló árverések meglehetősen sűrű naptárbeosztást jelentettek az ünnepek előtt, már csak azért is, mert a politikai szándék eredetileg az volt, hogy a teljes programot december 31-ig befejezik. A nyár végén bejelentett földeladások első árverését októberre ígérték, ám végül csak november 16-án kezdődhetett meg a licit.
Mégsem ez az egy hónapos csúszás az oka annak, hogy a privatizációs program folytatódik. A programban meghirdetett földek közül ugyanis eddig nagyon sok nem kelt el, az árverési tételeknek csupán alig 60 százalékára akadt jelentkező. A nyilatkozatok szerint a Földművelésügyi Minisztérium ezt is sikerként értékeli, és bár ez így is évtizedek óta a legnagyobb mérvű földprogram, a mindeddig „bennragadt” földekkel még egyszer megpróbálkozhat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA).
Mivel a gazdák visszajelzései szerint a legnagyobb gond az volt, hogy a területek egyike-másika meglehetősen drága, a Magyar Nemzet információi szerint az eddig el nem kelt területeket kisebb részekre bontva bocsátják újból árverésre. A lap úgy tudja, összesen mintegy 40 ezer hektárnyi kikiáltási tételt osztanak fel, egyenként 5-10 hektáros darabokra. A földek árai között – főleg az egyes országrészek szerint – ugyan lehetnek nagy különbségek, ez azonban azt jelenti, hogy az így piacra bocsátott új területek kikiáltási ára 4 és 20 millió forint között szóródhat, jelentősen az eddigi átlagárak alatt. Ezeken az árszinteken – különösen a kedvező feltételekkel igénybe vehető MFB-hitel segítségével – már többen beszálhatnak a földvásárlásba, mint eddig.
Nem volt reális forgatókönyv, hogy a mindeddig el nem kelt földeket olcsóbban adják. Egyrészt így a privatizációs bevétel végül elmaradna a tervezettől, másrészt a kormányzat az egyébként adódó politikai kockázatokat is mérsékelni szerette volna azzal, hogy kezdettől fogva el akarja kerülni az áron aluli értékesítés, a „kótyavetye” vádját. Bár a programot bíráló ellenzék, illetve egyes társadalmi szervezetek gyakran utalnak ilyesmire, a földeladásokról szóló szabályok kimondják: a 3 hektárnál nagyobb földek esetében a kikiáltási ár a helyi piaci árszint, 10 százalékkal megnövelve. A helyi árakat szakértők segítségével határozták meg, és kirívó alulértékelés sehol sem történt – sőt a jelek szerint sokaknak így is drága a föld.
December 16-ig mintegy 165 ezer hektárnyi földet árvereztek – közölte az ünnepek előtt Lázár János –, ebből 102 ezer hektár talált gazdára. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor hozzátette: a meghirdetett földterületek kikiáltási ára összesen 222 milliárd forint volt, az összes leütési ár 142 milliárd. A földművesek december közepéig 250 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a programban való részvételhez.
Beszálltak a kereskedelmi bankok
Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nyolc kereskedelmi bankkal, amely alapot teremt az NFA és a kereskedelmi bankok közötti hosszú távú együttműködésre – közölte az NFA. A megállapodáshoz csatlakozó bankoknak a magyar állam versenysemleges módon biztosít lehetőséget, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében a magyar gazdáknak a nyilvános árverésen megvásárolt termőföldek vételárának megfizetéséhez kedvező hiteleket tudjanak biztosítani. Karácsony előtt a Raiffeisen, az UniCredit, az Erste, az FHB, az Oberbank, a Gránit, a Budapest Bank, valamint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank szállt be a programba az állam mellé. Ezeken kívül további kereskedelmi bankok is jelezték szándékukat, velük az NFA igény esetén januárban köt megállapodást.
