Világszerte tízmillió embert ölhetnek meg évente az úgynevezett szuperbaktériumok, ha nem sikerül időben megfékezni őket, a gazdasági károk pedig 100 trillió dollárra rúghatnak 2050-ig, vagyis az összesített kár meghaladhatja a világgazdaság jelenlegi méretét – derül ki egy 2014-es brit kormányzati jelentésből. A növekvő félelmet a szuperbaktériumok gyors terjedése okozza. Ezek szenzációhajhász elnevezésüket onnan kapták, hogy az elmúlt évtizedekben a legtöbb – vagy éppen az összes – ismert antibiotikummal szemben ellenállóvá váltak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen ezért attól tart, hogy a világ hamar visszasüllyedhet az antibiotikumok előtti érába, és egy apró karcolás is életveszélyes lehet, a legegyszerűbb műtétek is halálos kockázatokkal járhatnak, nem beszélve a szervátültetésről vagy a rák elleni kezelésekről. A lavinát az egészségügyben feleslegesen felírt vagy helytelenül használt antibiotikumok tömege indította el, de hozzájárult az is, hogy az állattenyésztésben néhány országban mind szélesebb körű az alkalmazása. Így a baktériumok könnyedén ellenállóvá válnak egy-egy gyógyszerrel szemben.
A problémára a múlt héten 85 gyógyszergyártó cég is felhívta a figyelmet a davosi villággazdasági fórumon, és közös közleményben kérték a világ kományzatait, hogy pénzzel és egyéb ösztönzőkkel támogassák őket a baktériumok elleni harcban – adta hírül a BBC.
A jelenlegi üzleti modellben ugyanis a gyógyszeriparnak többnyire nem éri meg antibiotikumokkal foglalkozni. Ennek részben tudományos, részben anyagi oka van. Egyrészt a baktériumok egyelőre mindig egy lépéssel az orvostudomány előtt járnak. Jó példa erre a multirezisztens kórokozók egyre növekvő táborának leggyakrabban előforduló tagja, az MRSA. A szuperbaktériumnak csupán két évre volt szüksége ahhoz, hogy a methicillin nevű antibiotikum első – hatvanas évekbeli – alkalmazása után rezisztenssé váljon az új gyógyszerrel szemben. Sőt a szuperbaktérium egyszerre több antibiotikumcsaládot is lefegyverzett. Az MRSA ráadásul nem az egyetlen szuperbaktérium. Nem kevésbé veszélyesek például az E. coli, a Klebsiella pneumoniae vagy a Clostridium difficile rezisztens törzsei. Ráadásul Magyarországon is egyre jobban terjednek a gyógyszerekre rezisztens tbc-baktériumok.
Nem véletlen, hogy az 1980-as évek óta nem fejlesztettek ki új antibiotikumot. Egy új gyógyszer kifejlesztése és piacra dobása dollármilliárdokba kerül, ám mivel az antibiotikumokkal szemben viszonylag gyorsan rezisztencia alakul ki, könnyen elveszhet a hatalmas Ráadásul a várható profit is lényegesen kisebb, hiszen szemben a krónikus betegségek – például a gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések – gyógyszereivel, az antibiotikumokat csak rövid ideig szedik a páciensek, és jóval kevesebben, mint a népbetegségek esetében.
A már idézett brit kormányzati munkacsoport adatai szerint az Egyesült Királyság gyógyszeripara például 2,6 milliárd fontos teljes kutatás-fejlesztési büdzséjéből mindössze 102 milliót fordít antibiotikumokra. Más források is azt mutatják, hogy Európában a rendelkezésre álló források egy százalékát sem érték el az antibiotikum-kutatásokra szánt összegek 2008 és 2013 között. Miközben a WHO becslése szerint az Európai Unióban évente minimum 400 ezren fertőződnek meg – főként kórházakban – antibiotikum-rezisztens baktériumok által, több mint 25 ezer ember esetében pedig végzetesnek bizonyulnak a fertőzések.
