A novemberben kezdődött földárverések nyertesei ugyanis nem lesznek automatikusan tulajdonosok, a tulajdonjog keletkezése annak közhiteles ingatlan-nyilvántartási átvezetésétől, bejegyzésétől függ.
A földforgalmi törvény értelmében ezt a bejegyzést a termőföldek eladása esetében megelőzi a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) szerződéskötésre kapott legfeljebb nyolc napja, ahonnan a területileg illetékes jegyzőhöz kerül az ügy. Miután a jegyző közzéteszi a szerződést, 60 napig még közbeléphetnek mindazok, akiknek elővásárlási joguk van. Ilyen lehet például az, aki az eladott terület szomszédságában gazdálkodik, azon a területen haszonbérlő, fiatal gazdának minősül, esetleg bizonyítottan a legalább egy éve működő állattartó telepéhez kell a föld, de még számos egyéb feltétel jöhet szóba.
Az még nem tudható, pontosan mennyi ilyen, a tulajdonba kerülés előtt „elhappolt” föld lesz, hiszen végleges, lezárt adatok legkorábban február első felében várhatók. A jelek szerint azonban – bár hallani már közbelépő szomszédokról – végül nem lesznek túl sokan, akik ilyen joggal tudnának élni.
Ezen nem változtat érdemben az sem, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott, kedvezményes feltételekkel elérhető földhitel az elővásárlási joggal élőknek is rendelkezésére áll – versenybe szállásukhoz valószínűleg nem a hiányzik, hanem inkább az önerő. A földárverésekről szóló jogszabály 20 százalékos önrészt ír elő, amely csak akkor lehet 10 százalék, ha az eladni kívánt föld jelenlegi bérlőjéről van szó. Az önrész így is minimum többmillió forint, esetenként 10-20 milliós összeg, amelyet sokan nem tudtak felmutatni sem az árveréseknél, sem az elővásárlásnál.
„Néhány esetben már tudható, hogy egyesek élnek az elővásárlási jogukkal, de a legtöbb jogosultat visszatartja a földek magas ára, valamint az, hogy az önrész is jelentős összeget tesz ki” – mondta el lapunknak Máhr András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének a főtitkára hozzátette: mindezek miatt valószínűleg nem fognak túl sok földet elvinni az elővásárlási joggal élők a földárverések nyerteseitől.
Felsrófolták az árakat
A legelszántabb vevők már az árveréseken igyekeztek bebiztosítani magukat. Országszerte számos olyan árverés volt, amelyen az érintett földre mindössze egy jelentkező volt. Ilyenkor a logika azt diktálná, hogy a vevő kikiáltási áron vigye el az ingatlant, ám több esetben az egyetlen érdeklődő saját magára licitálva annál végül jóval magasabb összeget ígért. Ezzel a tőkeerős vevők feltehetőleg azt szerették volna bebiztosítani, hogy a kifüggesztés utáni 60 nap során lehetőleg minél kevesebben tudják elvinni előlük a kiszemelt területet.
