Egymásra mutogatnak az olajországok

Megint a zűrzavar lett úrrá az olaj piacán, miután Szaúd-Arábia elvetette annak lehetőségét, hogy a közeljövőben a kitermelés visszafogásával segítsenek mérsékelni túlkínálatot. A királyság olajminisztere, Ali al-Naimi a MarketWatch szerint úgy fogalmazott: nincs értelme arra pazarolni az időt, hogy kitermeléscsökkentést akarjanak elérni. Al-Naimi azzal próbált enyhíteni szavain, hogy hozzátette, ha a nagyobb olajországok mind vállalják a termelés befagyasztását, akkor a most magas készletek idővel leépülnek. Ez nem sokat használt: a WTI ára ma az elektronikus kereskedésben majdnem 4 százalékkal 30,56 dollár/hordóig is esett, a Brent 2,2 százalékkal 32,53 dollárig süllyedt. Egy órával az amerikai tőzsdenyitás után azonban a kereskedők jócskán visszarántották az árakat, miután az USA energiainformációs hatósága (EIA) közzétette a múlt heti készletadatokat, amelyek az American Petroleum Institute egy nappal korábban kiadott adatainál jóval alacsonyabbak lettek.

A múlt héten nagyot emelkedtek az év elején újra padlóra kerülő olajárak, egészen a 35 dollár fölötti magasságba, mert több nagy olajtermelő ország – élén Szaúd-Arábiával és Oroszországgal – megegyezett, hogy a januári, egyébként rekordközeli szinten befagyasztja termelését. Az áremelkedés azonban hamar leállt azt követően, hogy Irán közölte, nem fogja vissza a saját termelését, amíg az nem éri el az ország ellen 2012-ben hozott, idén januárban feloldott nemzetközi szankciók előtti szintet. Irán korábban napi 4 millió hordó körüli olajat hozott felszínre, most valamivel 3 millió alatt termel, és már a szankciók megszüntetésekor értésre adta, hogy még az idén napi 2 millió hordóra kívánja növelni az exportját. Több mint vicces, hogy mások eközben napi 10 millió hordó fölötti szintet fagyasztanának be maguknak – jelentette ki az iráni olajminiszter, Bijan Zangeneh, utalva a szaúd-arábiai kitermelésre.

Szaúdi kollégája amúgy más megoldást is felvetett egy houstoni olajipari konferencián: jobb volna hagyni a kereslet növekedését, a nem hatékonyan kitermelt kínálat csökkenését – utóbbit az AP tudósítása szerint azzal is kiegészítette, hogy az ilyen termelőknek ki kell szállniuk. Al-Naimi nem nevezte meg nyíltan az egyesült államokbeli vagy a kanadai olajpala-, illetve olajhomok-kitermelőket (ezek viszonylag költséges módszerekkel dolgoznak), de elemzők szerint elég nyilvánvaló, mire gondolt, hiszen a bő másfél éve tartó olajáresésben az is nagy szerepet játszott, hogy az olaját olcsón felhozó Szaúd-Arábia az árak alacsonyan tartásával a piacait akarja védeni a drágábban működő konkurensekkel szemben.

Az olaj viszi magával az értékpapírokat is

Az olajárak újbóli lejtmenetét, majd visszafordulását ma a tőzsdék is lekövették, az S&P 500 a lélektani határt jelentő 1900 pont alá is benézett, a Dow pedig 250 pontnál is többet esett a kereskedés első órájában – a vártnál kedvezőbb készletadat aztán az indexeket is megfogta. A CNBC által megkérdezett elemzők szerint rossz látni, hogy a részvényárfolyamok ennyire az olajtól függnek – ez nem volt jellemző az elmúlt évtizedben –, de ehhez jobb hozzászokni.