Leírások mellett is hasított a Mol

Az egyik szemünk sír, a másik nevet – fogalmazta meg találóan az Erste Befektetési Zrt. elemzője, mit érzett a piac a Mol 2015. évi gyorsjelentésének olvastán. A szomorúságot az okozta, hogy a hazai energetikai óriás 500 milliárd forintot írt le kutatási-termelési eszközein a negyedik negyedévben, jó 200 milliárddal többet, mint amennyit a kívülállók feltételeztek. Amiatt, hogy a termelés a hordónkénti (1 hordó = 159 liter) 30 dollár körüli olajárak miatt már veszteséges lehet.

A legjobban, mintegy 220 milliárd forinttal az Egyesült Királyságban lévő eszközeit értékelte le a Mol, ami nem csoda, hiszen az északi-tengeri mezők működtetésének költségei globálisan a legmagasabbak. A kurdisztáni Akri-Bijeel mező és a kameruni eszközeit a munkálatok befejezése miatt kellett teljes egészében kivezetni a könyvekből, míg a Mol által 49 százalékban tulajdonolt horvát INA szíriai, adriai, angolai és egyiptomi termelőberendezéseinek értékét a frissített, 60 dolláros hosszú távú olajár-várakozásaihoz kellett igazítania.

A leírások részvényenként 1700 forinttal nagyobbak a piac által vártnál, de a Mol-papírok még 200 forinttal sem estek a tegnapi tőzsdenyitást követően, sőt később ezt a mínuszt félig ledolgozták. Ennek oka csak kisebb részben az, hogy a piac a leírások egy részét – a kurdisztáni eszközök kivezetését a könyvekből – már annak tavaly szeptemberi bejelentését követően beárazta, s a mostanihoz hasonló komolyabb leírásokra a jövőben nem kell számítani.

Nagyobb pozitív hatást váltott ki, hogy a cég kitermelése és finomítói tevékenysége is jól alakult. A befektetők által leginkább követett, újrabeszerzési árakkal becsült tiszta EBITDA (adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) nagyobb lett az elemzői becsléseknél. A profit jelentős részét hozó finomítás és kereskedelem a piaci várakozásoknak megfelelően jól teljesített, de a kitermelési volumen és a kisebb fajsúlyú gázüzletág is kellemes meglepetéssel szolgált.

Bár a jelentős számviteli veszteség a Mol nettó eladósodottságát 2,5 százalékponttal 20,6 százalékra növelte, ez még mindig jóval elmarad a komfortzóna felső határának tekinthető 30 százaléktól. Mivel pedig az alacsony olajárak miatt a Mol is beruházásai visszafogására kényszerül, szabad készpénztermelése nagyon erős lehet. Emiatt az Erste elemzői már azt várják, hogy a cég magasabb osztalékkal honorálhatja részvényeseit, mint tavaly, amikor papíronként 485,90 forintot fizetett. S nemcsak azért, mert a Magnolia-kötvények visszahívása miatt eleve több juthat egy Mol-részvényre.

A közelgő osztalékfizetés és a még mindig vonzónak mondható árazás miatt a tegnap 14 ezer forint körüli árfolyam jelentősebb csökkenéseit érdemes vételi lehetőségként kezelni – vélik a KBC Equitasnál. Különösen, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója biztató jövőképet vázolt. Noha a bizonytalanság tovább nő az olajpiacon, még többet fektetnek a hatékony és jelentős készpénztermelő képességű finomításba és kereskedelembe, hogy a hosszú távú növekedést biztosítsák. Emellett folytatják a kitermelési divízió átalakítását, hogy a Mol 35 dolláros olajárnál is nyereségesen működhessen. „Legfőbb célunk 2016-ban is kétmilliárd dollár körüli EBITDA elérése olyan készpénztermelés mellett, amely nemcsak saját befektetéseinket, hanem a tulajdonosainknak fizetett osztalékot is fedezi, akár kedvezőtlen körülmények között is” – jelentette ki Hernádi Zsolt.