Új támogatási vagy szabályozói beavatkozás nélkül nem teljesíthetők az ország megújulóenergia-termelési tervei a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése szerint. Az EU elvárja, hogy tagországai 2020-ra zöldforrásból fedezzék energiaigényük 13 százalékát. Ha nem teszik, más országoktól kell megvenniük a hiányzó termelést, ha viszont túlteljesítenek, akkor eladhatják többletüket. Magyarország Nemzeti Cselekvési Terve (NCST) a túlteljesítést, azaz a 14,65 százalékos arányt célozta meg. Extra intézkedés nélkül azonban a kötelező arányból 12,7 petajoule (PJ) hiányozna, az önként megcélzottból pedig 23,1 PJ. (Az ország várható energiafelhasználása 2020-ban 627,8 PJ-re várható.)
Viszont a kutatóközpont felsorol három olyan eszközt, amelyek együttes alkalmazásával az uniós 13 százalék – sok erőfeszítéssel, de – már elérhető. Az első a 2014–2020 között rendelkezésre álló 100 milliárd forintnyi uniós támogatás hatékony felhasználása. A második annak megakadályozása, hogy leálljanak a zölderőművek, amikor már nem jogosultak jelenlegi támogatásukra, a KÁT-ra. Jövőre és 2018-ban például több tucat biogázüzem KÁT-jogosultsága jár le, holott e cégeknek a hulladékok ártalmatlanításában/hasznosításában is nagy szerepük van. Az érintett létesítmények a barna prémium nevű támogatással bírhatók rá további működésre. „A barna prémium nem ütközne az uniós szabályozással. Az csak azt írja elő, hogy a zöldáramot is a piacon kell eladni” – válaszolt a Világgazdaságnak a REKK kutatója, Mezősi András. Mint ifj. Chikán Attila, a megújulókkal is foglalkozó Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott, ha a barna prémium nélkül az akár harmincéves üzemidejű, főleg időjárásfüggő egységek többségét tizenöt év után leállítják, akkor helyettük a beruházók újat építenek az új támogatásra. Ez dupla költség, a kivitelezés miatt pedig dupla környezetszennyezés.
A harmadik eszköz a távhőpiac szabályozása a tanulmány szerint. Itt ma az a gond, hogy a szektor fejlődését akadályozza a vállalatok 2,4-4,5 százalékos nyereségkorlátja, mert emiatt nincs módjuk fejlesztésre, termékük éves ármeghatározása miatt pedig nehezen jutnak bankhitelhez. Ifj. Chikán Attila szerint a hőreform részeként érdemes lenne az iparvállalatokat saját célú hőtermelésre ösztönözni.
Ám az NCST-ben vállaltnál még így is 9 petajoule-lal kevesebb megújuló alapú energiát termelnének az országban. Ennyit 1200 megawattnyi szélerőmű adhat (most a negyede van), vagy 430 megawattnyi áramot és hőt is biomassza-erőmű, illetve 2300 megawattnyi napelem. Létesítésüket és fenntartásukat a REKK szerint a zöldenergia termelését célzó tenderek kiírása segítené. E tenderekre a várhatóan a jövő év elején életbe lépő új áramár-támogatási rendszer, a Metár részeként kerülne sor.
Az ördög a szabályozásban rejlik
Piaci vélemények szerint sok múlik a Metár kiszámíthatóságának szempontjából a rendszerben adandó árprémium kiszámolásának a módján. Megnyugtató az lenne, ha a kalkuláció egy egyértelmű árképleten alapulna, mert ekkor kizárható a szubjektivitás.
