Véget ért a kormányülés, máris kamerák elé áll Magyar Péter: rendkívüli témák kerültek terítékre – élő közvetítés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKomoly témákat sorolt fel Magyar Péter a hétfői kormányülés után közzétett Facebook-posztjában. A miniszterelnök 17 órától élő adásban ismerteti a meghozott döntéseket és a tárgyalt ügyek részleteit.
Újabb fontos politikai és közéleti ügyek kerültek napirendre a hétfői kormányülésen – számolt be Facebook-oldalán Magyar Péter. A miniszterelnök rövid bejegyzésében közölte:
véget ért a mai ülés, az ott meghozott döntésekről és a tárgyalt témákról pedig 17 órától élő adásban adnak részletes tájékoztatást.
A posztban több különösen érzékeny ügyet is megemlített, amelyekről szó esett a kabinet ülésén. Tárgyaltak
- a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról;
- a végrehajtás teljes átalakításáról;
- a nyugat-magyarországi azbesztszennyezéssel kapcsolatos teendőkről;
- valamint a 2026-os költségvetésről is.
Magyar Péter a bejegyzés végén arra kérte követőit, hogy tartsanak velük 17 órától a Facebookon vagy YouTube-csatornáján, ahol élőben ismertetik a részleteket. Az előzetesen megnevezett témák alapján feszült és politikailag erős bejelentésekre lehet számítani.
A kormány radikális fordulatra készül a végrehajtási rendszerben – erről beszéltek a kormányülést követően Szondi Vanda, Magyar Éva és Köböl Anita kormányszóvivők.
A bejelentés szerint államosítanák és nonprofittá tennék a végrehajtási rendszert, miközben több, eddig súlyosan bírált igazságügyi területet is teljesen átalakíthatnak.
A kabinet döntése alapján június közepéig elő kell készíteni az Igazságügyi Minisztériumban a végrehajtási rendszer reformjáról szóló törvénymódosítást. A kormány célja egy olyan modell kialakítása, amelyben a végrehajtás nem üzleti vállalkozásként, hanem közszolgáltatásként működik. A mostani átalakítási terv alapján a kormány lényegében teljes szerkezeti újratervezésre készül.
A szóvivők azt is közölték, hogy támogatják parlamenti vizsgálóbizottságok felállítását, valamint javasolják a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások felfüggesztése érdekében. Ez utóbbi lépés több tízezer család helyzetét is érintheti.
A kormányülésen szóba került a felszámolási eljárások kérdése is. A tervek szerint ezek ismét komolyabb bírósági kontroll alá kerülhetnek, ami jelentősen átalakíthatja a céges csőd- és felszámolási gyakorlatot.
Magyar Péter kormánya a közjegyzői rendszert is átalakítja
Nem csak a végrehajtási rendszerhez nyúlnának hozzá. Az igazságügyi tárca a közjegyzői rendszer teljes átalakítását is előkészíti. A kormány szerint a jelenlegi struktúra túlságosan zárt, túlárazott és monopolizált. A tervek alapján bizonyos feladatok a kormányirodákhoz, más ügyek pedig a bíróságokhoz kerülhetnek át.
A kormány emellett soron kívül tárgyalta a Dunaferr ügyét is. A kabinet szerint a dunaújvárosi acélipari válság továbbra is a térség egyik legfontosabb gazdasági problémája, ezért közép- és hosszú távú megoldásokat keresnek a város és a munkahelyek megmentésére.
A kormányülésen a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye is napirendre került. Köböl Anita kormányszóvivő szerint legalább három megyében, több száz helyszínen jelenhetett meg osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék.
A kabinet ezért azonnali hatállyal megvizsgálja a behozatal és a forgalmazás felfüggesztésének lehetőségét.
Emellett tárcaközi azbesztmunkacsoport létrehozásáról is döntöttek, az ügy pedig nemzetközi szintre is kerülhet: Magyar Péter közelgő ausztriai látogatásán személyesen is felvetheti a problémát.
Terítékre került a 2026-os költségvetés
A kormányülésen az autópálya-koncessziókról és a 2026-os költségvetés helyzetéről is tárgyaltak. Magyar Éva kormányszóvivő Vitézy Dávid beszámolójára hivatkozva azt állította, hogy az előző, Orbán Viktor vezette kormány több tételt is kihagyhatott az idei költségvetésből.
A kormány ezért felkérte Kármán András pénzügyminisztert arra is, hogy garantálja az állami pénzügyek stabilitását, mivel a kabinet szerint hiteles költségvetést kizárólag valós és ellenőrizhető adatokra lehet építeni.
A kormányülésen szóba került a szolgálati gépkocsik kék villogóval történő használata is. Köböl Anita kormányszóvivő közölte: ilyen jogosultsága kizárólag a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek lehet, ráadásul csak indokolt esetben, nem pedig „státuszszimbólumként”.
Emellett a kabinet a hét végéig napirendre veszi a vendégmunkások behozatalának korlátozását is.
A kormány döntött a Krausz Ferenc nevével fémjelzett alapítvánnyal kötött állami szerződés felülvizsgálatáról is. A kabinet felbontja a megállapodást, és elvárja, hogy az alapítvány utalja vissza a már kifizetett, csaknem húszmilliárd forintos támogatást.
A kormány ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is támogatni kívánják a fiatal kutatókat és a hazai tudományos fejlesztéseket.
Elindulnak az átvilágítások
A kormány teljes körű átvilágításokat indít több stratégiai területen is. A kabinet felülvizsgálja a közmédia működését, mert álláspontjuk szerint az intézmény nem felelt meg a közszolgálatiság követelményeinek, és nem a magyar embereket, hanem egyetlen politikai oldal érdekeit szolgálta. A kormány a közmédia 165,6 milliárd forintos működési költségét sem tartja indokoltnak, ezért az egész rendszert átvilágítják.
A kormányzati ingatlanok körében is teljes körű vizsgálat indul. Vitézy Dávid feladata lesz áttekinteni az állami ingatlanügyleteket. Magyar Éva szerint a vizsgálatoknak teljesen átláthatónak és szakmailag indokoltnak kell lenniük.
Emellett Kapitány István a Paksi Atomerőmű körüli ügyeket és a Paks II. beruházást is átvilágítja. A vizsgálat célja, hogy feltárják a projekt pénzügyi hátterét és az eddig kifizetett összegeket is.
A kormány a honvédségi repülőgépek használatát is vizsgálat alá vonja.
Magyar Éva kormányszóvivő közlése szerint döntés született a magyar légierő kormányzati és diplomáciai célokra használt gépeinek teljes eljárásrendjének áttekintéséről.
A kormány emellett az önkormányzatok költségvetési helyzetéről is tárgyalt, és döntés született egy szélesebb egyeztetési folyamat elindításáról. A kabinet szerint minden érdemi szakmai javaslatot megvizsgálnak, ugyanakkor hangsúlyozták: az esetleges felülvizsgálatok nem okozhatnak fennakadást a már meglévő kötelezettségvállalások teljesítésében.
A kormányfő nemzetközi tárgyalássorozatra indul a következő napokban.
A bejelentés szerint kedden Lengyelországba utazik Magyar Péter több miniszterrel és kormányzati szereplővel együtt. A delegáció tagja lesz Orbán Anita, Kapitány István, Ruszin-Szendi Romulusz, Bóna Szabolcs, Vitézy Dávid és Tarr Zoltán is. A küldöttség menetrend szerinti kereskedelmi járattal, bécsi átszállással érkezik Krakkóba, ahol elsőként a krakkói érsekkel találkoznak.
A delegáció ezt követően vonattal utazik tovább Varsóba. A lengyel fővárosban Magyar Péter tárgyal Donald Tuskkal, Lengyelország miniszterelnökével, valamint Karol Nawrocki államfővel is. A program részeként Magyar Péter és Donald Tusk közösen utazik Gdanskba, ahol Lech Wasesával, a volt lengyel elnökkel találkoznak.
A hivatalos út csütörtökön Ausztriában folytatódik. Magyar Péter Bécsben Christian Stocker osztrák kancellárral és Alexander Van der Bellennel, Ausztria elnökével tárgyal majd. A látogatás egyik fontos témája lehet a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye is.
A kormány tájékoztatása szerint technikai szinten már megkezdődtek az egyeztetések a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyében.
A tárgyalások célja annak felmérése, hogy történt-e érdemi előrelépés a vitás kérdések rendezésében. A kabinet szerint a folyamat később külügyminiszteri szintű egyeztetésekhez is vezethet.
A bejelentés alapján Magyar Péter kész személyesen is tárgyalni az ügyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A kormányfő egy beregszászi találkozó lehetőségét sem zárta ki, amennyiben sikerül közelebb kerülni a kárpátaljai magyar közösséget érintő viták rendezéséhez.
Valóban hazahozzák az uniós pénzeket?
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a kormányülésen kiemelt téma volt az uniós források hazahozatala. A kormány álláspontja szerint ezek a pénzek „a magyar embereket illetik meg”, ezért mindkét fél azon dolgozik, hogy a folyamat felgyorsuljon.
A miniszterelnök elmondta: levélben egyeztetett Ursula von der Leyennel, és jelenleg egy budapesti bizottsági tárgyalás is zajlik a teljes forráscsomagról.
A felek abban egyetértenek, hogy a források helye Magyarországon van, a magyar lakosság érdekében.
Magyar Péter szerint a cél, hogy jövő héten Brüsszelben egy politikai szándéknyilatkozatot írjanak alá közösen Ursula von der Leyennel, amely megalapozhatja, hogy őszre megérkezzenek az uniós pénzek Magyarországra.
A sajtótájékoztatón szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök is, miután az államfő az Indexnek adott interjújában jelezte, nem kíván lemondani. Magyar Péter erre reagálva azt mondta, Sulyok „naponta változtatja az álláspontját”. Elmondása szerint első találkozójukon az államfő megköszönte az érveit, és azt ígérte, átgondolja a helyzetet, majd később választ ad.
Magyar Péter állítása szerint második egyeztetésen a köztársasági elnök állítólag már azt kérdezte, kit kellene keresnie, ha mégis lemondana.
A miniszterelnök szerint azonban ennek „már nincs relevanciája”, mert „már nincs miről egyeztetni, nincs alku”. Bejelentette azt is, hogy felülvizsgálják a volt köztársasági elnököknek járó juttatásokat. Magyar Péter szerint azoknak az államfőknek, „akik megbuktak”, nem indokolt életük végéig állami juttatást biztosítani.
„Az lenne a jobb megoldás, ha lemondana” – fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve: Sulyok Tamás is tisztában van vele, hogy kétharmados parlamenti többséggel az Országgyűlés könnyedén elmozdíthatja hivatalából a köztársasági elnököt.
Kitart a védett ár a benzinkutakon?
Az üzemanyagárstop jövőjéről is kérdezték Magyar Pétert a sajtótájékoztatón. A miniszterelnök szerint a védett üzemanyagár fenntartását jelenleg részben gazdasági szempontok, részben pedig a lakosság terhelhetősége indokolja. Kiemelte, hogy a stratégiai olajkészlet felhasználása után annak visszatöltése megtörténik, és nem ez az első alkalom, hogy a kormány ilyen eszközhöz nyúl.
Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet folyamatosan figyeli a világpiaci olajárak alakulását. Szerinte az elemzők arra számítanak, hogy az iráni válság rendeződése esetén jelentősen csökkenhet a nyersolaj ára a világpiacon.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi védett ár hosszú távon nem tartható fenn korlátlanul, mert a világpiaci és a hatósági ár közötti különbség több tízmilliárd forintos terhet jelent a költségvetés számára.
A korábban emlegetett 480 forintos benzinárral kapcsolatban Magyar Péter azt mondta: az előző kormány idején valóban létezett ilyen védett ár, ő pedig arra volt kíváncsi, hogy azt milyen adócsökkentésekkel lehetne újra elérni. Hangsúlyozta azonban, hogy a jelenlegi világpiaci árkörnyezetben ennek most nincs realitása.
Óriási ígéretet tett a Tisza-kormány
Az ATV kérdésére Magyar Péter az államháztartási hiány helyzetéről és a lehetséges megszorításokról is beszélt. A miniszterelnök elmondta: egyelőre még nem ismert a pontos hiánycél, mert a kormány jelenleg dolgozza fel az előző kabinet kötelezettségvállalásait. A kabinet szerint az eddig ismert számok alapján a hiány akár a GDP 7 százalékát is elérheti.
Magyar Péter ugyanakkor kijelentette:
a Tisza-kormány alatt megszorítások nem lesznek.
Állítása szerint az előző kormány olyan mértékű túlköltekezést hagyott maga után, hogy számos beruházás visszavágásával jelentős összegeket lehet megtakarítani anélkül, hogy az embereket közvetlen hátrány érné.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hosszú távon nem fenntartható egy 7 százalék körüli költségvetési hiány. A kormány középtávú céljai között szerepel az euró bevezetése és az árfolyam stabilizálása is, amihez több gazdasági feltétel teljesítésére lesz szükség. Magyar Péter szerint ugyanakkor „szerencsére nem egy év alatt” kell megfelelni ezeknek a kritériumoknak.
Az uniós források hazahozataláról szóló folyamat kapcsán Magyar Péter azt mondta: augusztus 31-e szoros határidőnek számít, amelyig több intézményi átalakítást is végre kell hajtani, köztük a KEKVA-rendszer módosítását is.
Hozzátette, hogy a rendelkezésre álló idő rövid, de nem lehetetlen a megállapodás elérése.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a kormány átfogó szervezeti átalakításokra készül mind a közigazgatásban, mind az állami vállalatok irányításában.
Magyar Péter szerint az államtitkárok, kormányhivatali vezetők és országgyűlési képviselők esetében is kezdeményezik, hogy ajánlják fel a végkielégítésüket. A kabinet emellett áttekinti az állami cégek felügyelőbizottságainak és igazgatótanácsainak összetételét is, mivel a kormányfő szerint sok helyen politikai kinevezettek töltik be a pozíciókat, miközben szakmai alapon is működhetne a rendszer.
A miniszterelnök közlése szerint a nagy állami vállalatok vezetésében gyors személycserékre lehet számítani: a távozó vezetők helyére azonnal új kinevezések érkezhetnek, vagy átmenetileg a helyettesek veszik át az irányítást. A cél a működési költségek csökkentése és az igazgatótanácsi, valamint felügyelőbizottsági struktúrák karcsúsítása, akár összevonásokkal vagy megszüntetésekkel is.
Megszüntetnék a vármegyéket
A közigazgatás átalakítása a területi rendszert is érinti. Magyar Péter szerint a vármegyei struktúra megszűnhet, a kormányhivatali rendszer pedig jelentős módosításokon mehet keresztül. A kormányhivataloktól több hatáskör kerülhet el, és ismét önálló szakigazgatási szervek jöhetnek létre, amelyeket szakmai alapon, átlátható módon választanának ki.
A kormány akciótervvel készül a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezelésére – közölte Magyar Péter a Magyar Hang kérdésére. A miniszterelnök elmondta, hogy Hegedűs Zsolt részletes javaslatot tett a helyzet kezelésére, amely többek között szűrővizsgálatok indítását is tartalmazza az érintett lakosság számára, ugyanakkor a terv egyes részletei még kidolgozás alatt állnak.
Magyar Péter szerint a problémás kőzet beépítése nem történhetett volna meg, ezért a héten az osztrák féllel folytatott egyeztetéseken is napirendre kerül az ügy. A kormány álláspontja szerint közegészségügyi válsághelyzet esetén akár a szóban forgó anyag behozatalának felfüggesztése is indokolt lehet.
Felmerül annak lehetősége is, hogy az osztrák bányában már ismerték a kockázatokat
– fogalmazott a miniszterelnök, és hozzátette, a kormány minden körülmények között kezeli a helyzetet, és napokon belül részletes tájékoztatást ad az ügyben.
Magyar Péter szerint Hegedűs Zsolt olyan anyagokat is bemutatott, amelyek az azbesztnek kitett területeken kialakuló egészségkárosodásokat szemléltetik. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Nyugat-Magyarországon korábban nem volt jellemző ilyen szennyezés, most azonban „sajnos pont ott jelent meg”.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az előző kormányban több mint száz helyettes államtitkár dolgozott, ugyanakkor nem mindenkit kívánnak leváltani. A miniszterelnök szerint lehetnek olyan szakemberek, akik megtarthatják pozíciójukat, mivel a helyettes államtitkári tisztség eredetileg nem politikai, hanem szakmai vezetői szerepkör volt a közigazgatásban.
A Klubrádiónak adott válaszában Magyar Péter az önkormányzatok pénzügyi helyzetét és a szolidaritási adó jövőjét is érintette. A miniszterelnök közölte:
egyelőre a szolidaritási adó változatlan formában marad, mivel több javaslat is érkezett a rendszer átalakítására, de a végső megoldás még nem született meg.
Magyar szerint több adónem is olyan terhet ró az önkormányzatokra, amely nehezíti a működésüket, ezért a kormány minden érintett szereplővel külön egyeztetéseket folytat majd. A cél az, hogy a költségvetési helyzet függvényében olyan módosítási javaslat szülessen, amely nem veszélyezteti az önkormányzatok működőképességét.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem cél az önkormányzatok ellehetetlenítése, ugyanakkor elvárásként fogalmazta meg az adók befizetését is. Hozzátette: Budapest számára sem jelenthet problémát a kötelezettségek teljesítése, és felajánlotta a kormány együttműködését Karácsony Gergely főpolgármester felé.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetésekről Magyar Péter elmondta:
a vitás kérdések továbbra is fennállnak, és a lista hosszú, ugyanakkor a kormány azon dolgozik, hogy a határidőig több, a magyar gazdaság és a vállalatok számára is hasznos projektet előkészítsen és megvalósítson.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság részéről vannak olyan elvárások és kérések, amelyeket a magyar kormány nem fog teljesíteni, mivel több ponton egymásnak ellentmondó javaslatok is szerepelnek a tárgyalásokon. Hozzátette: a költségvetés jelenlegi helyzete is korlátozza a mozgásteret.
Szóba került a napi egymillió eurós uniós bírság is. Magyar Péter ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy több ország példája is azt mutatja: léteznek olyan megoldások, amelyek mellett nem szükséges ilyen típusú büntetéseket fizetni, ugyanakkor a migrációs kritériumok is teljesíthetők. Példaként Finnországot is említette.
A kormányfő szerint a cél egy olyan megállapodás elérése, amely egyszerre biztosítja, hogy Magyarország ne legyen kitéve pénzügyi szankcióknak, miközben a migrációs szabályok is teljesülnek.
A Népszavának adott válaszában Magyar Péter a KEKVA-rendszer jövőjéről is beszélt.
A miniszterelnök szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok modellje biztosan nem marad meg jelenlegi formájában, mivel több irányból is felülvizsgálat alatt áll.
Magyar elmondta, hogy a miniszterek áttekintik a rendszert, részben az Európai Bizottság elvárásai, részben pedig a társadalmi kritikák miatt. Hozzátette: több javaslat is létezik, amelyek a KEKVA-k teljes megszüntetésétől az átalakításon át a politikai befolyás csökkentéséig terjednek, de végleges döntés még nem született.
Az előrehozott választások lehetőségéről szóló kérdésre a miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy ilyen témáról a kormány nem tárgyalt.
Az Index kérdésére Magyar Péter az orosz gázszerződések ügyéről is beszélt. A miniszterelnök elmondta: egyelőre még nem kapott részletes tájékoztatást Kapitány Istvántól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
amit jogilag és nemzetbiztonsági szempontból lehetséges, azt nyilvánosságra fogják hozni a szerződésekből.
A forint árfolyamával kapcsolatban Magyar Péter úgy fogalmazott: a nemzeti valuta stabilitásának biztosítása elsősorban a Magyar Nemzeti Bank feladata. A miniszterelnök szerint jelenleg 360 forint körül mozog az euró árfolyama, a kormány célja pedig a hosszú távú árfolyam-stabilitás fenntartása.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem kérte családtagjai külön védelmét, mert azt szeretné, ha gyermekei továbbra is a lehető legnormálisabb életet élhetnék.
A miniszterelnök ugyanakkor megerősítette, hogy változások készülnek a Terrorelhárítási Központ működésében is.
Elmondása szerint hamarosan benyújtják az erről szóló módosító javaslatot.
Magyar Péter szerint a cél egy egységesebb rendészeti irányítás kialakítása a rendőrségen belül. A részletekről – így arról is, hogy a változtatások miként érintik a TEK dolgozóit vagy az Országgyűlési Őrséget – a kormány csak a végleges javaslat elkészülése után ad tájékoztatást.
Fact-check: tényleg kifosztotta és eladósította Magyarországot Orbán Viktor, ahogy Magyar Péter és kormánya állítja?
Elszegényítette, tönkretette, kifosztotta és eladósította Magyarországot Orbán Viktor – ilyen és ehhez hasonló vádak hangzanak el a leköszönő miniszterelnök 16 éves kormányzásával szemben. Bár kétségtelen, hogy még mindig nagy a magyar államadósság, a valóság ezzel szemben az, hogy nemhogy nőtt volna, hanem Magyarország azon kevesek közé tartozik az unióban, akik éppenséggel csökkenteni tudták a GDP-arányos adósságukat. Erre egyik visegrádi ország sem volt képes 15 év alatt, amin még a Covid óta látott lazább fiskális fegyelem sem változtatott.
