A jövő évi többletforrások több mint fele mehet béremelésre az egészségügyben
A jövő évi költségvetésben mintegy 167 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, amelynek több mint felét béremelésre szeretnének fordítani – mondta a III. Egészséggazdaság Konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
„A tervek szerint a béremelés több lépcsőben, 3-4 év alatt fog megtörténni. A béremelést azonban már az idén szeretnék elkezdeni” – mondta az államtitkár. „A cél az, hogy a béremeléssel utolérjük az uniós átlagot” – tette hozzá.
Az új budapesti kórházról elmondta: a következő 4 évben a kormány szeretné ledolgozni a főváros és a vidék közötti különbséget a kórházak fejlesztése terén, hiszen az elmúlt években vidéken mintegy 500 milliárd uniós forrás került felhasználásra, míg Budapest az uniós szabályok értelmében, mint fejlettebb régió nem jutott EU-forráshoz. „Két opció van most a kormány előtt, bármelyik is nyer, lesz szuperkórház” - hangsúlyozta. Hozzátette: egy minapi nyilatkozata félreérthetően úgy jelent meg a sajtóban, hogy nem épül szuperkórház. „Végre először van bátorságunk ahhoz, hogy az összes fővárosi intézmény vezetésével leüljünk, és végig gondoljuk, hogy a következő 5-10 évben mire lesz szüksége az agglomerációban élőknek” – mondta.
Kiemelte: az egészségügyi kormányzat három olyan projektbe (kancelláriarendszer, Budapest újragondolása, szociális ágyak leválasztása) vágott bele, amelyet eddig vagy nem mertek, vagy belebuktak. „Most azért vagyunk ennyire bátrak, mert növekednek a rendelkezésre álló források” – tette hozzá. A kancelláriarendszerről elmondta: egy olyan entitást szeretnének, amely felelősséget vállal azért, hogy egy terület lakosságának milyen igényei vannak. Ez ügyben rengeteg csatára kell számítani, szépen lassan fel kell törni a hűbérúri várakat, utalva Lantos Gabriella (a Róbert Károly kórház operatív igazgatója) Indexben megjelent cikkére.
Problémaként nevezte meg, hogy a kórházban töltött idő növekedett 2000-2013 között, míg nemzetközi szinten másutt ez jellemzően csökkent. A hálapénzről elmondta: annak legkevésbé a hálához van köze, valójában a beteg a biztonságát szeretné megvásárolni ezzel.
