Félpénznek is örülnek a részvényesek

A Morgan Stanley sem jelentett kivételt: a mérlegfőösszege alapján a negyedik legnagyobb amerikai pénzintézet ugyanazokra a nyereségapasztó tényezőkre hivatkozva próbálta kedvező színben feltüntetni első negyedéves adatait, mint az eredményeikről múlt héten számot adó versenytársai. Ennél a banknál is úgy látják, hogy a nullaszázalékos kamatkörnyezet, a világ és benne az amerikai és kínai gazdaság növekedési ütemét illető kérdőjelek és az energetikai hitelportfólió romlása felmentést adnak a befektetői számonkérés alól. És igazuk is van, a részvényesek már annak is örülni tudnak, ha a teljesítmény meghaladja az elemzői várakozásokat. Márpedig ez történt a Morgan Stanley esetében is. A Thomson Reuters konszenzusa 46 centes részvényenkénti nyereséget vetített előre az időszakra, ehhez képest üdítőleg hatott a tegnap közzétett 55 centes adat. Igaz, elkeseredésre is okot adhat, hogy az 1,13 milliárd dolláros eredmény a tavalyi felét sem éri el. A 7,8 milliárd dolláros első negyedéves bevétel az elemzői konszenzustól minimálisan, az egy évvel korábbitól viszont 2 milliárd dollárral marad el. A leglátványosabb visszaesést az áru- és kötvénypiaci üzletág szenvedte el, ott gyakorlatilag megfeleződtek, 873 millió dollárra zuhantak a bevételek. A befektetési banki üzletág is 16 százalékos mínuszban, 990 millió dolláron zárt. A tanácsadás viszont jól fialt: a Morgan Stanley a cégek körében mutatkozó fúziós hullámot meglovagolva 25 százalékkal nagyobb, 591 millió dolláros bevételre tett szert. A részvények és kötvények kereskedéséből 43 százalékkal kevesebb, 399 millió dolláros bevétele származott.

Jonathan Pruzan, a Morgan Stanley pénzügyi vezérigazgató-helyettese a The Wall Street Journalnak a január–februári, extrém turbulenciával jellemzett piaci viszonyokkal magyarázta az erős visszaesést, hozzátéve, hogy március–áprilisra elültek a hullámok, normalizálódott, sőt javult a helyzet.