BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Középpontban a béremelés

Az egészségügyben a jövő évi többletforrások több mint felét fordítják béremelésre – közölte Ónodi- Szűcs Zoltán, a szakterület államtitkára a III. egészséggazdaság-konferencián.

A jövő évi költségvetésben 167 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, amelynek a tervek szerint több mint felét fordítják majd béremelésre – mondta a Világgazdaság és a Heim Pál Alapítvány szervezésében megrendezett III. egészséggazdaság-konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A tervek szerint a béremelés több lépcsőben, három-négy év alatt fog megtörténi. A béremelést azonban már az idén szeretnék elkezdeni.

Az új budapesti kórházról elmondta: a következő négy évben a kormányzat szeretné ledolgozni a főváros és a vidék között tapasztalható különbséget a kórházak fejlesztésének terén, hiszen az elmúlt években vidéken 500 milliárd forint uniós forrást használtak fel. Elmondta: az egészségügyi kormányzat nem presztízsberuházást akar csinálni. „Két opció van most a kormány előtt, bármelyik is nyer, az szuperkórház lesz, a kérdés csak az, hogy milyen telephelyeken valósul meg a fejlesztés” – mondta. A szuperkórház definiálásaként azt mondta: mindegy, hogy egy meglévő intézményben ezer új ágyat hoznak létre, vagy azokat több telephelyen osztják szét, mindkettő esetében szuperkórházról lesz szó.

Kiemelte: az egészségügyi kormányzat három lényeges projektbe – a kancellári rendszer kiépítésébe, a budapesti ellátás újragondolásába és a szociális ágyaknak az egészségügyről való leválasztásába – vág bele. „Azért vagyunk ennyire bátrak, mert növekednek a rendelkezésre álló források” – tette hozzá. A kancellári rendszerről elmondta: az nem jó, hogy az összes döntés az egyes kórházak falain belül születik, mivel így az ellátás gyakran nem a lakossági igények, hanem az intézményi érdekek mentén alakul. „Egy olyan entitást szeretnénk létrehozni, amely felelősséget vállal azért, hogy egy adott terület lakosságának milyen igényei vannak. Ez ügyben rengeteg csatára kell számítani, szépen lassan fel kell törni a hűbérúri várakat” – utalt a konferencián szintén előadást tartó Lantos Gabriellának, a Róbert Károly Kórház operatív igazgatójának az Indexben megjelent, nagy érdeklődést kiváltó cikkére.

Problémaként nevezte meg, hogy a kórházban töltött idő növekedett 2000–2013 között, míg nemzetközi szinten másutt ez jellemzően csökkent. „A cél, hogy csökkenjen az intézmények rászorultsága a manipulálásra, amit nem azért tesznek, hogy lopjanak, hanem azért, hogy tudják hozni a nullszaldós költségvetést” – tette hozzá.

Hosszú távú jövőkép kellene

Heim Pál, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója a konferencia kerekasztal-beszélgetésén a jövőről szólva azt mondta: az ideális az lenne, ha a kórház kifejezést az egészségügyi szolgáltató váltaná fel, amely a tényleges lakossági igényeknek megfelelően működne. Hozzátette: örömteli, hogy jövőre mintegy 170 milliárddal nő a terület költségvetése, de hosszú távú jövőkép és kormányokon átívelő stratégia nélkül öt-tíz év múlva akár több száz milliárdos pluszforrást kell majd előteremteni.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek