BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tőzsdére terelik a zöldáramot

Átláthatóbb, egyszerűbb, összességében olcsóbb lett a megújuló forrásból és hulladékból előállított áram kötelező átvételi rendszere.

A villamosenergia-piac valamennyi szereplője számára kedvező a megújuló- és hulladékalapú áramtermelés kötelező átvételi rendszerének (KÁT) e hónap elejétől történt változtatása. „A módosulás egyik lényeges eleme az, hogy egyszerűbb, ezáltal átláthatóbb lett a villamos energiához kapcsolódó számlázás, ez pedig megkönnyíti a vevőnek az ajánlatok összehasonlítását” – magyarázta a Világgazdaságnak Tóth András István, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökhelyettese. Az átláthatóságtól pedig egyenes út vezet a piac rugalmasabbá válásához, azon keresztül pedig ahhoz is, hogy a fogyasztó könnyebben tudja kiválasztani a számára legjobb, legolcsóbb ajánlatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kapott korábbi tájékoztatás szerint e változás megtakarítást hozhat azoknak, akik ténylegesen fenntartják a támogatási rendszert, vagyis az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult, azaz a lakosságon és közintézményeken kívüli áramfelhasználóknak. Ugyanakkor még nem tudni, hogy a vállalatok számlája mennyivel csökkenhet.

A tisztább képpel jól járnak a kereskedők is. Kedvez nekik a KÁT-módosítás egy másik eleme is. Áprilistól a támogatásra jogosult termelők árama már nem a kereskedőkön át, hanem a HUPX áramtőzsdén, annak is elsősorban a másnapi piacán keresztül jut el a felhasználókhoz. Így a kereskedők megszabadulnak az úgynevezett volumenkockázattól, vagyis annak a veszélyétől, hogy a velük szerződött zöldáramtermelők rajtuk kívül álló okokból esetleg nem tudnak időben vagy kellő mennyiségben szállítani.
Tóth András István nem tart attól, hogy a HUPX-ra kerülő villamos energiára ne lenne vevő. „Az áramtőzsde eddig is jól működött, és nagy volumeneket kezelt sikerrel” – emlékeztetett. Végül az is kedvezhet a termelőknek, hogy nem kell a rendszerirányítónak (Mavir) olyan havi tervet leadniuk, amelyről nem tudható biztosan előre, hogy egyáltalán teljesíthető-e. A pontos tervezés elsősorban az időjárásfüggő berendezések (szél- és naperőmű) üzemeltetőinek okoz nehézséget, de a más forrásból származó zöldáram alapanyag-ellátása sem mindig kiszámítható. A MEKSZ elnökhelyettese mintaértékűnek tartja, hogy a KÁT minapi változására volt bőven idejük felkészülniük az érintett piaci szereplőknek, illetve hogy az előkészületekbe minden felet (Mavir, termelők, kereskedők, fogyasztók) bevontak.

Április 1-je előtt a vállalatoknak – mint a rendszer fő finanszírozóinak – a zöldárammennyiség mintegy 60 százalékát volt kötelező megvenniük, felhasználásuk arányában. A költségmegosztás elve változatlan maradt, de a vevőknek ekkortól áramvásárlás helyett már a rendszert kell megfinanszírozniuk az úgynevezett KÁT-pénzeszköz megfizetésével. A fogyasztói szerződésekből így kikerült a KÁT-os elem, többek között ez az a fenti egyszerűsödés, ami átláthatóbbá teheti az ajánlatokat.

Volt már csiszolás

A KÁT-modellen már 2014. január 1-jétől is csiszolt a szabályozás, aminek köszönhetően a rendszer fenntartása az előző évinél közel ötmilliárd forinttal került kevesebbe. Az akkori váltás lényege az volt, hogy a KÁT-os termelőktől a folyamatosan termelt villamos energia (zsinóráram) időben állandó része feletti részét a HUPX-en adták el, így az eladás jobban tervezhetővé vált.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek