Brüsszel-tűrő a finn atom

Az Európai Bizottság nem talált kifogásolnivalót a Paks II.-nél kicsit korábban indított, finnországi Hanhikivi 1. atomerőmű beruházáson. Nem küldött kérdéseket, és nem indított vizsgálatot sem. A projektet a finn iparvállalatok és energiaszolgáltatók indították, saját energiaigényük kielégítésére. Fennovoima nevű közös cégükben 34 százaléka van az orosz kivitelezőnek, a Roszatomnak is. Az építkezéshez orosz hitelt is felhasználnak.

„A Fennovoima 2013-ban mutatta be az Európai Bizottságnak a Hanhikivi 1. terveit az Euratom Egyezmény 41. cikkelyének eleget téve. Az idén Brüsszel ismertette a finn kormánnyal az egyezmény 43. cikkelye szerinti elvárásait is, megfelelünk ezeknek is. Nem merült fel, hogy ne tennénk eleget bármely vonatkozó uniós követelménynek” – hangsúlyozta lapunknak Anna Tainio, a Fennovoima szóvivője. (Paks II. terveit 2014 augusztusában jelentette be a magyar kormány. A 43. cikkelynek még előtte vagyunk: ehhez a bizottság megtárgyalja majd a projekt érintettjeivel az egyezmény célkitűzéseivel összefüggő szempontokat.)

Ám az áramárak jövőbeni alakulása Hanhkivi 1. kapcsán is kérdőjeles. Igaz, a Fennovoima tulajdonosai (részesedéseik arányában) termelői áron jutnak majd hozzá atomerőművük áramához, a fölösleget el is adhatják a Nordic Market áramtőzsdén. Azonban így is rosszul járhatnak, ha a piaci áramárak alacsonyabbak lesznek annál, amennyiért a saját atomerőművük termel. Ezt firtató kérdésünkre a szóvivő azt felelte,  hogy a Fennovoima „nincs abban a helyzetben, hogy a majdani áramárakat találgassa”. A szóvivő válasza azért furcsa, mert a beruházás megtérülése miatt már kalkulálniuk kellett valamilyen árelőrejelzéssel akkor is, ha a Fennovoima nonprofitnak minősül. (Paks II. átadásának idejére a beruházás előkészítői jelentős drágulást feltételeznek. Várakozásukat a projektben kételkedők megalapozatlannak tartják.)

Anna Tainio hangsúlyozta, hogy Hanhikivi 1. áramára van igény, a projekt pedig az egész társadalom javát szolgálja. Az erőmű évi 9 terawattórás várható termelése a 2030-ra becsült finn áramigény közel tizedét adhatja.
A Fennovoima már az idén megállapodna Hanhikivi 1. nagy radioaktivitású hulladékának végső elhelyezéséről az ilyen célú tárolót már építő Posiva társasággal, és elkészítenék a környezetvédelmi hatástanulmány vázlatát is. A Fennovoima június végéig összeállítana tárolásra vonatkozó alternatív javaslatot is, de abban a hónapban aligha dől el a létesítmény végső helyszíne. Igaz, a 2090-es évek előtt nincs is rá szükség.

A nukleáris hulladék elhelyezéséről és annak költségeiről a Fennovoimának kell gondoskodnia. E várható kiadásait már figyelembe vette az atomerőmű költségeinek kalkulálásánál, és érvényesíteni fogja Hanhikivi 1. áramárában, ahogyan a fűtőelemek árát is. A tárolásra az Állami Nukleáris Hulladék Alapban gyűjtik a pénz. Hanhikivi 1. építése az engedélyezésnél tart, a kiviteli terv 2018-ra várható. A talajmunkák már gőzerővel folynak, és a jövő év végére kiépül az infrastruktúra, és állnak majd a segédépületek is.