Harmadával nőttek az árak
A tavalyi utolsó negyedévben tovább növekedett az FHB Lakásárindexe: a korábbi 196,16-ról 197,6-re emelkedett a mutató, így a drágulás mértéke a harmadik negyedévhez képest nominálisan 0,7, reálértelemben 0,6 százalékos volt. Ennek alapján a lakásárak jelenleg a 2008 elején tapasztalható szinten állnak, mindössze 1,5 százalékkal maradnak el a válság előtti csúcstól, ami a valaha tapasztalt legmagasabb árakat is jelentette a hazai lakáspiacon. A reálárak a 2000-es és a 2010-es évhez hasonló szinten mozognak.
A hazai lakáspiacon az árak folyamatosan nőnek 2014 második negyedéve óta, de ennek mértéke jelentősen csökkent 2015 negyedik negyedévére: míg az első három hónapban még több mint 7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, a második negyedévben 3,9 százalékos, a harmadik negyedévben pedig 4,2 százalékos, az év utolsó három hónapjában már csak 0,7 százalékkal növekedtek az árak. A felívelés kezdete óta eltelt több mint másfél évben – 2014 áprilisától 2015 végéig – a lakóingatlanok nominálisan és reálértelemben is körülbelül 28 százalékkal drágultak.
A drágulási verseny első helyén Közép-Magyarország áll, ahol 2015-ben a lakásárak több mint 23 százalékkal mentek fel 2014-hez viszonyítva. Jelentős volt a növekedés az Észak-Alföldön is, ahol a drágulás 17,5 százalékos volt, de az első negyedéves árakat vélhetően fefelé húzta az is, hogy a Nemzetközi Eszközkezelő által végrehajtott tranzakciók kikerültek az adatbázisból. Ugyanez igaz lehet Észak-Magyarországra is, ahol a mért 14,3 százaléknál kisebb lehet a tényleges növekedés. 2015-ben a legkisebb emelkedést a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, itt az árak 11,5 százalékkal mentek fel.
