Amerikát kifizeti a VW, Európát hanyagolja

Az már most látszik, hogy nem lesz elég a Volkswagennek (VW) a dízelbotrány kezelésére félretett 18,2 milliárd dollárja. Csak az Egyesült Államokban 10,2 milliárdot kell majd bírságként és kártérítésként kifizetnie, holott ott „csupán” félmillió olyan VW és Audi fut az utakon, amelyeknek a károsanyag-kibocsátását csak csalással tudták az előírt szabvány szintje alá nyomni a német mérnökök. Globálisan 11 millióra tehető a csalással érintett járművek száma, igaz, az amerikaiéhoz hasonlóan szigorú szabályozással másutt nem találkozni. A tavaly szeptember közepén Kaliforniában kipattant botrány kapcsán a Volkswagen új vezetése minden megtesz, hogy lemossa a szégyenfoltot az – első negyedéves adatok szerint – a világ legnagyobb autógyártójának címét a Toyotától visszaszerző Volkswagen-csoportról. Nem sajnálják a pénzt sem, hiszen a múlt héten az amerikai járműtulajdonosok kártérítésére és a várható kormányzati szankciókra több mint tízmilliárd dolláros csomagot terjesztettek megegyezési ajánlatként az ügyeket összevontan tárgyaló bíróság elé.

Egybehangzó hírügynökségi források szerint a Volkswagen-tulajdonosoknak maximum 7 ezer dolláros kártérítést ajánlanak fel évjárattól és típustól függően. Elizabeth Cabraser, a kormányzat részéről az ügyet kezdeményező bizottság tanácsadója szerint az összeg a hiba elhárításának költségeitől független, azokat a Volkswagen magára vállalja. Ha a mérhetetlenül csalódott átlagos amerikai autós – aki a botrány kipattanásáig egyébként a járművel tökéletesen meg volt elégedve – inkább pénzt akar látni, nyilatkozhat úgy, hogy a cég vásárolja vissza tőke a gépkocsit. Ennek „árfolyamát” baráti szintre lövi be a Volkswagen, gondolva arra, hogy az amerikai piacon hamarosan – éveken belül – a névadó márka elektronikus változatai is megjelennek majd a cég napokban ismertetett stratégiai tervei szerint.

Azok a vásárlók, akik a hajlandók elállni a pertől, extra kompenzációt kapnak – természetesen a javítás költségei ekkor is a céget terhelik. Cabraser szerint azonban az, hogy hány emberrel tud peren kívül megegyezni a Volkswagen, nem érinti a környezetvédelmi bírság sokmilliárdos összegét, mint ahogy a bűnügyi eljárásokra sincsen hatással.

Az amerikai nép átvágását megbocsátani nem tudó szenátorok közül Ed Markey és Richard Blumenthal közös közleményükben szögezik le, hogy a vásárlónak az autó visszavásárlási kötelezettségen felül is jár a kártérítés az „elszenvedett sérelmeikért”. Azt viszont nem sérelmezik, hogy az érintett félmillió VW, Audi és Porsche a mai napig háborítatlanul szennyezheti az amerikai légteret a határérték sokszorosával. A hibajavítás módjáról ugyanis máig nem tudott konkrétan megegyezni a környezetvédelmi hatóság (EPA) a gyártóval, noha erről áprilisban előzetes átfogó egyezség született közöttük. Ráadásul a Bloomberg úgy tudja, a német mérnökök megfeszülhetnek, akkor sem tudják egyes modelleknél a nitrogénoxid-kibocsátást az amerikai szabvány alá szorítani, azaz ezeket mindenképp vissza kell vásárolniuk. Más országban viszont könnyen értékesíthetik őket.

Európában más a helyzet. A Volkswagen helyi megbüntetése az autók térítésmentes kijavítása felett a mezei vásárló legfeljebb hosszas pereskedés után reménykedhet amerikai típusú elbírálásban. Ezt a wolfsburgi vezetés sem rejtette véka alá.

Winterkorn felelősségét feszegetik

Martin Winterkorn, VW-konszern dizelbotrányába tavaly októberben belebukott vezérigazgató felelősségét pedzegetik a braunschweigi ügyészek. Ellentmondás feszül ugyanis a között, hogy – a hivatalos változat szerint – a vezetés csak szeptember 15. előtt értesült a csalásról, vagy a megdöbbenés régebbi keletű. Utóbbira bizonyíték, hogy az USA-ból 2014-től folyamatosan bombázták a wolfsburgiakat a csalással összefüggő kérdéseikkel – eredménytelenül. Winterkorn és meg nem nevezett társa ellen nem is a csalás, hanem a részvényesek megtévesztése miatt indult most nyomozás. Ha a gyanú beigazolódik, az egykori vezért akár öt évre is ítélhetik.