Lesújtanak a bennfentes kereskedőkre

Akár négy év börtönt is kockáztathat az, aki bennfentes kereskedelemben vagy piaci manipulációkban vesz részt. Sőt azt is elítélhetik két évre, aki jogosulatlanul tesz közzé bennfentes információkat. A jövő hónaptól ugyanis szigorodnak a piaci visszaélésekről szóló jogszabályok – közölte Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A piaci visszaélésekről szóló új uniós szabályozás szerint a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt nem csupán a jegybank szabhat majd ki pénzbírságokat, de jönnek a büntetőjogi szankciók is – tette hozzá. A magyar szabályozás egyébként eddig sem volt laza, bennfentes kereskedésért akár hároméves szabadságvesztést is kiszabhattak a bíróságok. A tételek viszont most szigorodnak, és nemcsak a bennfentes kereskedés elkövetése, de a kísérlete, sőt az arra való felbujtás is bűncselekmény lesz.

Nemcsak a bíróságok hozhatnak szigorúbb ítéleteket a tőzsdén titkos információk birtokában nyerészkedni kívánó befektetőkkel szemben, de a hatóság ceruzája is vastagabban foghat. A bennfentes kereskedésen, bennfentes információk közzétételén vagy tiltott piacbefolyásoláson kapott magánszemélyek a korábbinál jóval nagyobb pénzbírsággal nézhetnek szembe. A bírságok összegének felső határa ugyanis 5 millió euró kell legyen. Szigorúan büntetik azt is, ha egy bróker nem tesz meg mindent annak megakadályozására, hogy az ügyfelei piaci visszaéléseket kövessenek el. Ha kiderül, hogy tudott a stikliről, egymillió eunrós bírsággal nézhet szembe.

A jogi személyeket még nagyobb pénzbírsággal sújthatják a felügyelő hatóságok. Minimum 15 millió eurós vagy az előző évi árbevétel 15 százalékát kitevő bírságmaximumokat kell alkalmazni a törvényekben a cégekre, ha bennfentes kereskedésen vagy tiltott piacbefolyásoláson kapják őket. Ha nem derítik fel a piaci visszaélést, vagyis nem veszik észre, hogy rajtuk keresztül jogsértő ügyleteket bonyolítottak le, annak a büntetési tétele is elérheti a 2,5 millió eurót vagy az árbevételük 2 százalékát.