Eladták az MKB-t

A Blue Robin Investments és a Metis magántőkealapok kollektív befektetési formák, ezért a végső tulajdonosaik kiléte a szabályok értelmében nem nyilvános – vette el Semsey Barna, a luxemburgi bejegyzésű Blue Robin Investments tanácsadója mindjárt az elején az MKB Bank három vevőjét bemutató tegnapi sajtótájékoztató élét. Hónapok óta ugyanis azt találgatja mindenki, kik állhatnak a hitelintézetben június 29-én 45-45 százalékos részesedést szerző két alap mögött. További tíz százalék a Pannónia Nyugdíjpénztáré lett.

A három felet a vevők felkutatásával megbízott JP Morgan mutatta be egymásnak – állította Sergei Galperin, az amerikai befektetési bank ügyvezető igazgatója. Egyenként ugyanis nem ajánlották meg a Magyar Nemzeti Bank által elvárt árat, a 37 milliárd forintos közös ajánlatuk viszont már elegendőnek bizonyult. Ám Galperin szerint nemcsak az ár, hanem a részletes stratégia miatt esett a választás a három vevőre. Hozzátette: az eladási folyamat teljesen nyílt, átlátható és méltányos volt.

„Elfogadtuk az MKB stratégiáját, azt, valamint a menedzsmentet maximálisan támogatjuk” – jelentette ki a három új tulajdonos nevében Jaksa János, a 31 milliárdosra tervezett Metis magántőkealapot kezelő Minerva Kockázati Tőke-alapkezelő vezérigazgatója. Az új tulajdonosok nemzetközi tanácsadói testületet hoznak létre a bank irányítására, egyúttal szeretnék megerősíteni az informatikai rendszereket, miközben a lakossági és a középvállalati területeken is megújulnának. Jaksa megerősítette, hogy az MKB-t – az Európai Bizottságnál vállalt kötelezettség alapján – 2019 végéig tőzsdére viszik, és azt szeretnék, ha legalább a befektetett tőkéjük megtérülne.

Ezt megelőzően az új tulajdonosok lehetővé teszik a hitelintézet dolgozóinak, hogy együttesen a részvények 15 százalékát megvásárolják – jelentette ki Semsey. Azt a Világgazdaság kérdésére még korainak tartotta megmondani, hogy ehhez a munkavállalói részvénytulajdonosi programhoz a muníciót alaptőke-emeléssel teremtik elő, vagy a tulajdonosok adnak el részesedésükből.

Az új tulajdonosok már – ahogy fogalmaztak – „informális dialógust folytatnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD)” arról, hogy az beszálljon az MKB-ba. Erről állításuk szerint az év végéig születhet állásfoglalás. Az EBRD 15-20 százalékos banki részesedést szokott vásárolni – emlékeztetett Jaksa. Lapunk forrásai szerint Londonban semmiféle dialógusról nem tudnak, s az EBRD-nél továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy az átláthatatlan hátterű tulajdonosi körrel nem kívánnak egy hajóban utazni.

A Blue Robin európai pénzügyi intézményekbe kíván befektetni, ezért nagyon örült annak, hogy a JP Morgan felkérte, invesztáljon az MKB-ba – jelentette ki Rakesh K. Aggarwal, a cég tulajdonosa. Az MKB az első és eddigi egyetlen magántőke-befektetésük, de remélik, hogy a jövőben lesznek további üzleti lehetőségük.

A több mint 100 milliárd forint vagyont kezelő, 21 éve működő Pannónia Nyugdíjpénztár számos tőzsdei befektetésben vett részt, osztalékban és értéknövekedésben érdekelt, s szeretne aktívan részt venni az MKB jövőjének kialakításában – közölte Benczédi Balázs, a nyugdíjpénztár vagyonát kezelő Pannónia CIG Alapkezelő vezérigazgatója.

Szanálási mérleg

Az eladással lezárult az MKB 2014. decembere óta tartó szanálása. Első lépéseként a bank kritikus helyzetért felelős toxikus kereskedelmiingatlan-hiteleit választották le. Ennek keretében 130 milliárd forint összegű vagyont értékesítettek a piacon, közel 100 milliárdért. A piacon nem értékesíthető, összesen 214 milliárd forint bruttó értékű hitelt az MNB a pénzintézetek befizetéseiből összegyűlt szanálási alap kizárólagos tulajdonában álló MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-re ruházta át. Méghozzá egy független értékelő által meghatározott és az Európai Bizottság által is jóváhagyott – az akkori piaci értéknél magasabb – közel 100 milliárd forintot jelentő tranzakciós áron.