Kivonul az Uber Magyarországról - jelentette be a cég. Mint elmondták, jövő vasárnap, azaz július 24-én délben felfüggesztik a szolgáltatást. Hivatalosan határozatlan időre függesztik fel, azt nem tudják megmondani, hogy elindítják-e újra.
A dátum kiválasztásának oka az, hogy aznap lép hatályba a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása. Ez a törvény súlyos büntetéseket tesz lehetővé, ha a cég nem felel meg a diszpécserszolgálati követelményeknek. Az applikációt blokkolhatják, a sofőröktől pedig az autójukat és a jogosítványukat is elvehetik az új szabályok szerint.
Fekete Zoltán, az Uber magyarországi ügyvezetője elmondta: a cég hajlandó volt tárgyalni a kormánnyal arról, hogy egy olyan szabályozást hozzanak létre, amely kialakítja a jogi kereteket a megfelelő működéshez és az Uber-sofórök adófizetéséhez, de a kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni velük. A személyszállítási törvény szerinte "egy olyan korra íródott, amikor még vezetékes telefonok sem voltak".
Az Uber a világ 480 nagyvárosában működik most. A magyarországi kivonulás után a régióban Budapest lesz az egyetlen nagyváros, ahol nem lesz elérhető a szolgáltatása.
A taxisok szerint az Uber a kegyes halált választotta
Az Uber a kegyes halált, mintsem a csúfos vereséget választotta - mondta a Világgazdaságnak Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke, aki erre vagy ehhez hasonló lépésre számított. A kormányrendelet ugyanis egyértelművé tette, hogy miközben az innováció mellett áll, nem tűri el az illegális tevékenységet folytató cégek működését. A kormány szigorítása nem csak az Uberre, hanem minden illegális szeplőre vonatkozik, és a hatóságok későbbikben komolyan fellépnek minden ilyen céggel szemben a tisztességesen működő, adófizetők vállalkozások érdekében. Korábbi kimutatások szerint az Uber többet adózott, mint az egyes nagy taxi társaságok. A hatóságok korábban létszámhiányra is hivatkozva nem tudtak elég hatékonyak lenni az ellenőrzések során.Az Uber megjelenése a világ több nagy városában ellenállást váltott ki a hagyományos taxi szolgáltatást nyújtók körében, ahogyan Budapesten, például Londonban, Párizsban is tüntettek ellene, Spanyolországban pedig bírósági eljárást kezdeményeztek a szolgáltatóval szemben. A vita alapja az volt, hogy míg a taxisok piacukat féltve taxis személyszállítóként határozták meg az Ubert, addig az amerikai vállalkozás önmagát egy informatikai alapú szolgáltatásként definiálja. Az többségében azonban legalább a megtűrt kategóriába sorolják a szolgáltatást. Ebben szerepe lehet annak az Európai Bírósági álláspontnak is, amely szerint a blokkolás nem lehet alternatív megoldás. (A nemRég megszületett magyar jogszabály épp ebbe az irányba mutat, úgy tudjuk, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál dolgoznak azon, hogy miként lehetne az ilyen alkalmazásokat letiltani).
Míg a világ egy részén egy konzervatív szemlélet és jogalkotás alakult ki az Uber kapcsán, addig több országban, például Észtországban, Litvániában, Finnországban nyitottabban fogadják az Uber. Mindeközben számos ipar, illetve szolgáltatási üzletág lehetőséget lát az Uberben, amit az is jelez, hogy egyre többen tartják befektetési célpontnak. Néhány napja, az orosz Sberbank egyik befektetési társasága befektetőként vett részt az Uber legutóbbi G-sorozatú részvénykibocsátásában. Egy hónapja pedig Rijádtól három és félmilliárd dolláros tőkeinjekciót kapott a cég. Mindeközben egyre több autógyártó áll össze valamilyen technológiai céggel az önmagukat vezető autók, illetve a fuvarozószolgáltatások fejlesztésére, legutóbb a Toyota jelentette be, hogy befektet az Uberbe.
