Az elmúlt tizenöt évben jelentősen átalakult a beutazó turizmus szerkezete: Budapesten és vidéken egyaránt nőtt a szabadidős vendégek (városlátogatók, wellnessezők) részaránya, miközben csökkent az üzleti vendégek részesedése – derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb tanulmányából. A KSH adatai szerint 2008-ban a Magyarországra látogató külföldi vendégek 15,9 százaléka érkezett üzleti, 84,1 százaléka szabadidős céllal, míg 2015-re ugyanez az arány 5,6-94,4 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy 2008 és 2015 között az üzleti céllal érkezők száma 28,2 százalékkal csökkent, a szabadidős motivációval érkezőké 80,2 százalékkal nőtt.
Az üzleti célpontként való szereplésünk romlását jól mutatja, hogy a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok (ICCA) tavalyi felmérése szerint Magyarország (másodmagával) a 36–37., Budapest a 19–20. helyen végzett, ami két hellyel gyengébb az előző évinél. Ugyanezen a listán 2007-ben Budapest még a 7. volt. Ezzel nyilván összefügg, hogy a Világgazdasági Fórum által készített Turizmus és Utazás Versenyképességi Világranglistán is romlott a teljesítményünk: tavaly a 141 országból Magyarország a 41. helyen végzett, ami komoly visszaesés a 2008-as 33. hely után. Az MSZÉSZ tanulmánya szerint a minőségi, magasabb költőképességű vendégek részarányának növelése a magyar turizmus elemi érdeke, ezért fontosnak tartják, hogy az új budapesti kongresszusi központ megépítése ne késlekedjen tovább, és legkésőbb 2019-ben – lehetőleg erős nemzetközi marketingtámogatással – nyíljon meg.
A küldő országok sorrendje is jelentős átalakuláson ment át. Bár továbbra is Németországból érkezik a legtöbb turista, 2015-ben 1,4 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, de ezek száma 2000 óta 47,5 százalékkal csökkent. Az Egyesült Királyság a második legnagyobb beutazó piacunk lett: a növekedés 15 év alatt 167,9 százalékos volt, azaz az éves átlagos növekedés meghaladta a 10 százalékot. Megduplázódott a vendégéjszakák száma Franciaországból, több mint 50 százalékkal nőtt Olaszországból.
A 2000-ben még a tíz legnagyobb piacunk között szereplő Hollandia, Japán, Izrael és Spanyolország tavaly már fel sem fért a tíz legjelentősebb küldő ország listájára. Ezek helyét átvette Oroszország, Csehország, Lengyelország és Románia. Egyes kelet-európai piacokról a növekedés különösen magas volt: a cseh turisták több mint kilencszer, az oroszok több mint ötször, a lengyelek és a románok csaknem négyszer több szállodai vendégéjszakát töltöttek el nálunk tavaly 2000-hez képest. Feltűnő, hogy – a többi szomszédos, földrajzilag közeli országnál tapasztalt növekedéshez képest – Ausztriából 15 év alatt a szállodai vendégéjszakák számának emelkedése szerényebb, csak 28,8 százalékos volt.
Az ezredforduló óta a magyar szállodai vendégéjszakák 78 százalékkal nőttek, ezen belül a külföldieké 86 százalékkal. Utóbbi azonban kizárólag a budapesti hotelekben realizálódott, vidéken nem nőtt a külföldiek forgalma. A szállástípusok iránti kereslet is alaposan átrendeződött: 2010 és 2015 között a külföldiek 45 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szállodákban, viszont 725 százalékkal többet az olcsóbb panziókban, hostelekben, turistaszállókon. A fapados légitársaságok alacsony jegyáraikkal Európa számos városából Budapestre csábították az alacsony költőképességű külföldi vendégeket.
