Sorsdöntő találkozóra készül Donald Trump Pekingben: amerikai cégek garmadája kíséri az amerikai elnököt
Az amerikai gazdasági élet színe-java, a legnagyobb cégek vezetői kísérik el Donald Trump elnököt pekingi útjára. A csúcstalálkozón témák széles körét vitatja majd meg a világ két legnagyobb gazdaságának vezetője, és az eredményt aggódva lesi az amerikai autóipar, energetikai szektor és a szójatermelők is – de nem ugyanazokból az okokból.
Donald Trumpnak az iráni háború gazdasági következményei és népszerűtlensége miatt kétségbeesetten szüksége van valamilyen sikerre, de ezt szakértők szerint aligha fogja elérni csütörtöki-pénteki pekingi tárgyalásain, amelyeken
kérdések széles körét vitatja majd meg kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel.
A témák között szerepel a kereskedelem, a mesterséges intelligencia, az exportellenőrzés, a kritikus fontosságú ásványok, Tajvan és az iráni háború, de kérdés, hogy milyen eredményekkel zárul a csúcstalálkozó. A várakozások nem túl nagyok.
Donald Trump nem viszi magával a Nvidia vezérét
Az amerikai elnök mindenesetre mindent megtesz a siker érdekében, a CNBC tudósítása szerint meghívta a pekingi delegációba a legnagyobb vállalatok vezetőit, köztük
- Elon Muskot, a Tesla,
- Tim Cookot, az Apple,
- Larry Finket, a BlackRock,
- valamint Kelly Ortberget, a Boeing
vezérigazgatóját.
Emellett várhatóan elkíséri majd Trumpot a kínai fővárosba többek között a Blackstone, a Citigroup, a Goldman Sachs és a Cargill vezetője is – nem lesz ott viszont Jensen Huang, a Nvidia vezérigazgatója, valamint a General Motors, a Disney és az Alphabet képviselői sem, pedig vannak érdekeltségeik Kínában.
Elemzők arra számítanak, hogy a csúcstalálkozón születhetnek megállapodások, például több amerikai agrár és energiaipari termék vásárlásáról, bár ezek inkább szimbolikusak lehetnek.
Az amerikai szójatermesztők nem reménykedhetnek
A Reutersnek nyilatkozó illetékesek, kereskedők és elemzők szerint a csúcson születhet valamiféle megállapodás arról, hogy Kína a jövőben több amerikai gabonát és húst vásárol, de nagyobb szójamegrendelésre nem számítanak a tavaly októberi után, pedig a Fehér Ház erre szeretne kicsikarni ígéretet.
A szója ugyanis az Egyesült Államok legfontosabb agrárterméke, és Kína volt a legnagyobb piaca Trump első vámháborúja előtt, azóta azonban az amerikai gazdák 41 százalékos piaci részesedése húsz százalékra csökkent, elfoglalták a helyüket a brazilok és az argentinok.
A diverzifikálás érdekében
Peking drasztikusan csökkentette a teljes amerikai agrárimportot,
amelynek az értéke 2024-ben csupán 16,5 milliárd dollár volt, és ebből a szója tett ki 12 milliárd dollárt.
Több amerikai energia? Honnan?
Amerikai tisztviselők szerint születhet megállapodás a csúcson az amerikai energiaexport növeléséről is Kínába. 2024-ben Peking 8,4 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai olajat és cseppfolyósított földgázt (LNG), a importot azonban szinte teljesen leállította a vámháború.
Kérdés azonban, hogy mennyi realizálódhat bármilyen megállapodásból, mivel Kína viszonylag könnyen átvészeli a Hormuzi-szoros zárlata okozta energiasokkot a megújulók fejlesztésének és a felhalmozott tartalékoknak köszönhetően.
Bár Kína a világ legnagyobb olajimportőre, a behozatal a negyedével csökkent az iráni háború kitörése óta, amit senki nem ért, LNG-ből pedig még exportra is jut.
Az Egyesült Államokat viszont gyakorlatilag kiszipolyozza a világ a Hormuzi-szoros lezárása óta. Az olajexport tovább már nem nagyon fokozható, a jelenlegi ütem tarthatatlan, gyorsan fogynak a tartalékok.
Áprilisban az amerikai olajkivitel 5,2 millió hordóra ugrott,
a texasi Corpus Christi exportterminál története legforgalmasabb negyedévét zárta,
miután a világ minden részéről özönlenek a tankerek az ország kikötőibe.
Az autógyártók azért imádkoznak, hogy ne legyen megállapodás
A mezőgazdasági termelőkkel éppen ellentétesek az amerikai autóipar reményei, a nagy cégek vezetői a kongresszus tagjaival együtt azt próbálják elérni Trumpnál, hogy ezen a téren hirtelen ötlettől vezérelve ne egyezzen meg Hszivel, ne nyissa meg a világ legnagyobb autópiacát a kínaiak előtt.
Van okuk az aggodalomra, mert Trump már jelezte: nyitott arra, hogy a kínai autógyártók az Egyesült Államokban hozzanak létre üzemeket.
„Ha ide akarnak jönni, gyárat építeni, munkásokat felvenni, az nagyszerű” – mondta az elnök a külföldi autógyártókról januári beszédében a Detroit Economic Clubban. „Imádom ezt. Hadd jöjjön Kína. Hadd jöjjön Japán. Fognak is, és építeni fognak gyárakat, de a mi munkaerőnket használják majd” – ígérte.
Sokáig nem is sikerül majd távol tartani őket, mert Peking ezen a területen is a bevált módszert alkalmazza: szép lassan szivárog be, így ma már több mint száz kínai autógyár és alkatrészgyártó van valamilyen formában jelen az Egyesült Államokban.
A képviselőházban kétpárti törvényjavaslattal megtiltanák a teljes iparág együttműködését kínai vállalatokkal.
A Reuters értesülése szerint a javaslat széles körű támogatást élvez, és még az idén elfogadhatják.
Az autógyártók is mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a kínaiak Európához és Mexikóhoz hasonló térnyerését, ez azonban nem könnyű, mert az országban lassan megfizethetetlen az autó, nincs a piacon 20 ezer dollárnál olcsóbb, így különösen veszélyezteti őket az olcsó kínai konkurencia.
