Gyorsított pályán Ukrajna uniós csatlakozása: néhány héten belül megkezdődhetnek tárgyalások
Már júniusban megkezdődhet az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások első fejezete, míg az utolsó klaszter megnyitására akár júliusban sor kerülhet.
Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa felgyorsítaná a folyamatot, ám a tagállamok beleegyezése nélkül ez nem fog menni. Andrij Szibiha feltehetően ezért is igyekszik rendezni a magyar-ukrán kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat, az ukrán külügyminiszter még a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezésére is nyitott.
Ukrajna csatlakozásának kérdése a Külügyek Tanácsának ülésén
A tárgyalások felgyorsításának kérdése a Külügyek Tanácsának ülésén merült fel, ahol Marta Kos beszámolt a folyamat aktualitásairól:
Az előkészítő munka jelentős része már a klaszterek hivatalos megnyitása előtt lezárult, így most minden készen áll a tárgyalások megnyitására
− fogalmazott a biztos, majd hozzátette, hogy
arra fogja ösztönözni az összes tagállamot, hogy a lehető leghamarabb nyissák meg az összes csatlakozási fejezetet.
Az első klaszter az „Alapvető Kérdések” nevet viseli és ennek megnyitása akár június végéig megtörténhet. A tárgyalások megkezdése a háromlépcsős folyamat második eleme, melynek során a tagjelölt ország felkészül az uniós jogszabályok és normák végrehajtására, míg a Bizottság monitorozza az elért eredményeket, melyről rendszeres jelentésekben tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet.
Előzőleg Volodmir Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, Antonio Costával tárgyalt Ukrajna csatlakozásáról, mely találkozó után az ukrán elnök arról számolt be, hogy véleménye szerint az összes klaszter hamarosan megnyílhat.
A külügyminiszter rendezné a magyar-ukrán viszonyt
A Külügyek Tanácsának ülésére az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha is hivatalos volt, aki meghallgatásán arról is beszélt, hogy reméli új fejezetet nyithat a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok történetében, melynek segítségével megindulhatnak az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások. A politikus továbbá megemlítette, hogy hajlandóak tárgyalni a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének rendezéséről:
Készek vagyunk új fejezetet nyitni a kétoldalú kapcsolatokban. Van egy javaslatcsomagunk. Nyitottak vagyunk megvitatni a magyar kisebbség kérdését, amely megrontotta és megmérgezte a kétoldalú kapcsolatainkat.
− fogalmazott Szibiha, majd hozzátette, hogy párbeszédre lesz szükség mind a minisztériumok, mind a legfelső politikai vezetés szintjén.
A diplomáciai fordulat meglepő, mivel Magyar Péter egy, még korábban Orbán Viktor által megfogalmazott, javaslatcsomaggal állt Antonio Costa elé, melynek értelmében Magyarország követeli a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének rendezését:
Eljött az idő, hogy Ukrajna véget vessen a több mint egy évtizede tartó korlátozásoknak
− írta a magyar kormányfő közösségi oldalán.
A követelések értelmében a kárpátaljai magyaroknak vissza kell kapni:
- teljes kulturális,
- nyelvi,
- közigazgatási,
- felsőoktatási jogaikat.
Andrij Szibiha konkrétumokról ugyan nem beszélt, de úgy tűnik az ukrán fél hajlandó változtatni nemzetiségi politikáján a gyors uniós csatlakozás reményében.
Közel lehet a háború vége
Az orosz-ukrán ellentét 2014-ben éleződött ki, a konfliktus pedig 2022-ben nyílt háborúhoz vezetett. Az évek óta tartó harcoknak több millió áldozata van, a gazdasági károk pedig hatalmasak. Az elhúzódó konfliktus megviselte és kimerítette Európát, valamint felborította a világrendet, ám úgy tűnik hamarosan eljöhet a rendezés ideje:
Úgy gondolom, hogy az ukrajnai konfliktus a végéhez közeledik
− fogalmazott Vlagyimir Putyin, orosz elnök a hagyományos győzelem napi katonai parádét követően elhangozott beszédében.
Az elnök ugyan konkrétumokkal nem szolgált, de közölte, hogy hajlandó találkozni Volodimir Zelenszkijjel Moszkvában, vagy akár egy semleges országban is, amennyiben erre a végleges megállapodás hitelesítése érdekében kerül sor.
Moszkva az agresszor állam fővárosa, ezért egy ilyen ajánlat elfogadhatatlan
− reagált Szerhij Lescsenko, az elnöki hivatal tanácsadója, korábban pedig Zelenszkij is úgy fogalmazott, hogy nyitott egy találkozóra, azonban Moszkvát kizárta az esetleges helyszínek közül.
Mindeközben úgy tűnik az Egyesül Államok mellett az Európai Unió is helyet kérne a tárgyalóasztalnál, ám ennek előfeltétele lenne, hogy a vezető politikusok meghatározzanak egy csapásirányt:
Mielőtt tárgyalásokba kezdenénk Oroszországgal el kell döntenünk, hogy miről akarunk tárgyalni
− fogalmazott Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke majd cáfolta a híreket, miszerint Gerhard Schröder, a korábbi német kancellár lehet az uniós delegáció vezetője.
