Világraszóló űrsiker magyar tudósokkal

2014. november 12. történelmi dátum az űrkutatás világában: ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum egy üstökösmag felszínére. A Philae leszállóegység viszontagságos, de összességében sikeresnek mondható története tavaly júliusban lezárult, mostanra pedig a Rosetta űrszonda küldetése is a vége felé közeledik.

Az Európai Űrügynökség (ESA) programjának köszönhető, hogy most először sikerült hosszú időn keresztül megfigyelni egy üstökös aktivitásának változását a napközeli pályaszakasz során, valamint először sikerült landolni egy üstökösmag felszínén, és ott helyszíni méréseket végezni. A sikerből magyarok is kivették a részüket. Az űreszközök fejlesztésében ugyanis komoly részt vállaltak magyar kutatók és mérnökök is.

A leszállóegység „agyát”, a működését irányító számítógépet a az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. fejlesztette. A valós idejű, sokfeladatos szoftver és a hibatoleráns hardver teljes egészében magyar fejlesztésű, az igen költséges, tényleges repülő hardvert ugyanakkor Németországban gyártották, de  magyarok végezték a bemérését és a tesztelését. A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportjának tagjai az MTA kutatóival együttműködésben a leszállóegység fedélzeti energiaellátó és tápelosztó rendszerének fejlesztésében vettek részt.

A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát – mondta Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Az ESA Rosetta űrszonda és a Philae leszállóegység 2014-ben indított párosa az űrkutatás történetének kiemelkedően sikeres programja, mivel most először sikerült hosszú időn keresztül megfigyelni egy üstökös aktivitásának változását a napközeli pályaszakasz során, valamint először sikerült leszállni egy üstökösmag felszínén, és ott helyszíni méréseket végezni. Ezekből a mérésekből arra következtettek a tudósok, hogy az üstökösmagnak összepréselt porból és jégből álló, szilárd héja van. Az anyagvizsgálat során a jégen kívül komplex szerves vegyületekben gazdag port sikerült kimutatni, melynek összetétele jól modellezhető a Földön is megszokott vegyületek keverékeként.

A leszállóegység és a keringőegység együttműködésében sikerült meghatározni az „üstökös dalának”, azaz a megfigyelt koherens mágneses hullámoknak a terjedési irányát és sebességét. Szintén a leszálló- és keringőegység együttműködéséből származnak a mag belső szerkezetére vonatkozó információink. A magot átvilágító rádióberendezés adataiból kitűnik, hogy a mag kis skálán rendkívül porózus, viszont nagyobb üregeket nem tartalmaz. Sikerült pontosítani a jég és por arányára, valamint a por lehetséges összetételére vonatkozó információkat is.

Miért fontos nekünk a Jupiter?
Szenzációra készül a NASA. Sikeresen pályára állt a napokban az ügynökség Juno űrszondája a Jupiter körül. Ettől a küldetéstől meghatározó felefedezéseket várnak. A tudósok úgy vélik, ez az égitest lehet az egyik hely a Naprendszerben, ahol talán életre bukkan egyszer az ember. Legnagyobb esély erre a Jupiter egyik holdján, az Európén van, de a Jupiter körül keringő Ganimédesz is esélyes erre.  Az Európé körül van egy vékony, oxigénből álló légkör és ugyan a  felszíni hőmérséklete legfeljebb a −160 Celsius fokot éri el, de azt feltételezik, hogy a vastag jégkérege alatt 90 kilométer mély vízóceán húzódik, amelyben oxigénből is sok lehet. Ez pedig akár a földi élőlényekhez hasonló szervezeteknek is megfelelő környezetet nyújthatna.