Az utasok csak jövőre ismerkedhetnek meg a fővárosi elektronikus jegyrendszerrel: a beruházó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az utazóközönség számára 2017-ben jelennek meg a rendszer kézzelfogható eredményei.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Nem tudni, mennyit fizetett már ki a BKK a beruházásra a rendelkezésre álló keretből Fotó: BKK[/caption]A BKK a beruházásra szánt idő felénél, a közelmúltban döntött úgy, hogy részben újratervezi a rendszert, ez a munka még tart. A technikai jellegű módosítások elsődlegesen nem az utazóközönség által érzékelhető változtatások, hanem a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységek – magyarázta a BKK. Nem a teljes rendszert, hanem annak egyes elemeit, illetve azok sorrendiségét és egymáshoz illeszkedését tervezik át. A javasolt módosítások elfogadásával a társaság szerint a végső határidő nem kerül veszélybe, de betartása hatékony projektvezetést, a megvalósítása pedig feszítettebb munkavégzést és végrehajtást követel meg – válaszolta a BKK arra a kérdésünkre, hogy a félidőben végrehajtott áttervezés mellett hogyan tartható a 2017. végi határidő.
Az e-jegy-rendszer igazságosabb, sok esetben fajlagosan olcsóbb, mert az utazási idővel vagy távval arányosan fizetünk – mondta korábban Hraboczki Márton, a budapesti rendszert is tervező Scheidt & Bachmann cég ügyvezető igazgatója. Szerinte az elektronikus jegyrendszer egyik fontos hozadéka a város utazásszervezésének javítása is. Ennek kapcsán a BKK most kifejtette: fontos elem például, hogy a módosítást követően a metrómegállókban lehetővé válik az utasforgalmi adatok azonnali, naprakész követése, ennek elemzése alapján hatékonyabbá válhat a közlekedés szervezése. Ehhez azonban a tervezett kapuk számát és azok elhelyezését módosítani kell. Helyszíni felülvizsgálat után, figyelemmel a metrómegállók műszaki sajátosságaira és állapotára, a mérnökök javaslatot tettek a kapuk eredeti tervektől eltérő elhelyezésére is – hangsúlyozta a BKK.
Az áttervezés, a feszített munka ellenére nem változik sem a véghatáridő, sem a beruházás költsége. A beruházásra szánt összeg az EBRD 54,4 millió eurós hitelkeretéből áll, illetve abból a mintegy 4,3 milliárd forintból, amelyet a Fővárosi Önkormányzat bocsát a BKK rendelkezésére. Azt nem sikerült megtudnunk, hogy a BKK eddig mennyit fizetett ki a beruházásra. A társaság márciusban azt közölte lapunkkal, hogy két ütemben – 2015. áprilisban és decemberben – több mint 6,665 millió eurót, vagyis mintegy kétmilliárd forintot lehívott már a rendelkezésre álló hitelkeretből. Az összeget a szállító által benyújtott és igazolt számlák kifizetésére fordította.
